Sokkoló jelenetek rázták meg Fehéroroszországot, ahol a hatalmát egy vitatott választással meghosszabbító Aljakszandr Lukasenka elnök rendszere folytatja az ellenzékiekkel szembeni fellépést.

Az egyik ilyen aktivista egy bírósági meghallgatáson nyakon szúrta saját magát. Sztepan Latipovot egy kórházi műtét mentette meg.

Az aktivistát azért állították bíróság elé, mert egy ellenzéki közösségi médium létrehozásával és a rendőrségi intézkedésnek való ellenállással vádolták meg. A 41 éves férfi ártatlannak vallotta magát, de elmondta azt is:

fizikai bántalmazással, rokonai és szomszédai ellen büntetőeljárással fenyegették meg, ha nem tesz beismerő vallomást.

Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzék elnökjelölt – aki hívei szerint a tavaly nyári elnökválasztás valódi győztese – úgy fogalmazott, hogy Latipov, „a politikai fogoly elvágta a saját torkát. Ez az állami terror, elnyomás és kínzások eredménye. Azonnal véget kell vetnünk neki!”

A Ryanair légitársaság Vilniusba tartó gépének május 23-i, kikényszerített minszki leszállása óta egyre súlyosabb a feszültség Lukasenka elnök kormányzata és a külvilág között. Az Európai Unió további szankciókra készül az ország ellen a gépincidens és amiatt, hogy a repülőről elvittek egy fehérorosz ellenzéki újságírót és orosz barátnőjét is.

A kormány most azzal tett rá el lapáttal, hogy ideiglenesen megtiltotta a legtöbb polgárnak és ott élő külföldinek, hogy elhagyja az országot.

Közben Lukasenka elnök felfedte, mi volt abban a rejtélyes aktatáskában, amivel a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott fekete-tengeri találkozóján látták. A Lukasenka-vizitről szóló hírek a lényegi információk hiánya miatt jobbára arról szóltak, hogy milyen luxusjachton hajókázott együtt Putyinnal, és felmerült a kérdés, hogyan jutott ilyen drága hajóhoz az orosz elnök.

Lukasenka azt mondta:

a titkosszolgálatok elemzéseit vitte magával,

amelyek a nyugati szövetségesek egymás közötti és Kínával ápolt kapcsolatairól szóltak. Emellett megtalálható volt köztük az úgynevezett Szövetségi Államról körüli helyzetről szóló anyag. Fehéroroszország és Oroszország az 1999-es szerződés szerint jelenleg közös unióban van, de valódi egyesülés – az egyezményben beígért közös parlament, bíróságok és kormány, valamint a közös valuta és hadsereg – még nem jött létre.

A lehetőséget azóta is lebegtetik, és Putyin a mostani találkozón megjegyezte:

„a két ország fokozatosan a hivatalos unió felé halad, de

ezt csak úgy lenne szabad létrehozni, hogy minkét ország érdekeit szolgálja”. Májusban még az volt a Kreml álláspontja, hogy a „lehető legmélyebb integráció” ellenére „nem volt tervben az egyesülés”.

Volodimir Zelenszkij, a szomszédos Ukrajna elnöke most azt mondta: egy ilyen, Moszkva által irányított valódi unió veszélyeztetné országa nemzetbiztonságát.

Közben az oroszoknál az a téma, hogy a szomszéd elleni nyugati szankciók valójában az ő gazdaságukat sújtanák, és nekik kellene támogatásokkal fenntartaniuk a fehérorosz gazdaságot – hasonló összeggel, mint amit Putyin szociális kiadásokra ígért be a közelmúltban.