Infostart.hu
eur:
363.79
usd:
324.65
bux:
0
2026. október 14. szerda Helén
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

A britek tudni akarják, mikor lesz vége a karanténnak

Fellázad a nép, ha a brit kormányfő nem hozza nyilvánosságra, hogyan akarja feloldani a karanténokat. Erre figyelmeztette Boris Johnsont saját pártja egyik vezető tagja.

„Ha állandóan mozog a célpont, az emberek egy ponton fellázadnak, és lerombolják” – figyelmeztette Boris Johnsont a vezető tory képviselő, Sir Desmond Swayne egy rádióműsorban, hogy kezd fogyni a türelem, mert nem világos, mikor ér véget a karantén.

A brit kormány hetek óta nem mond konkrétumot. Csütörtökön a Covid Helyreállítási Csoport nevű, a kormányzó Konzervatív Párt karanténellenes tagjai által alapított szervezet is nyomás alá helyezte a brit miniszterelnököt, hogy dolgozzon ki exitstratégiát.

A kormányfő korábban nem volt hajlandó válaszolni arra kérdésre, hogy csak nyáron oldhatják-e fel a lezárásokat, a korábbi, február közepére meghatározott időponttal szemben. Johnson péntek estére sajtótájékoztatót tervezett, ama találgatások közepette, hogy a kormány 500 fontot ad a pozitív tesztet produkáló lakosoknak, hogy bátorítsa őket az otthonmaradásra.

Priti Patel belügyminiszter közben azt sugallta:

jobb, ha az emberek nem készülnek külföldi nyaralásra.

Az elhúzódó karanténról történő utalgatások sorában pedig George Eustice brit környezetvédelmi miniszter igyekezett pozitív csomagolásba helyezni a rossz hírt: azt mondta, „reméli, hogy a tavasz végére vagy a nyár elejére a normálishoz közeli állapotba térhet vissza az élet”.

A Kelet-angliai Egyetem két kutatója arról beszélt: bár a védőoltások a társadalom jelentős részének lehetővé teszik a normális élethez való visszatérést, sem a vakcinák, sem a fertőzés szabad terjedése

nem hoz létre olyan nyájimmunitást, amely megvédené az oltáselleneseket a fertőzéstől.

Pénteki adatok szerint a különösen fertőzött Londonban az elmúlt hét során összesen 29 ezerrel – 17 kerületben harmadával – esett a fertőzések száma.

Ami kevésbé jó hír: az Evening Standard nyomozása szerint félmillió olyan fővárosi gyereknél jelentkeztek mentális problémák, akinek korábban nem voltak ilyen gondjai. A helyzetre brit iskolaigazgatók is felhívták a figyelmet, és a lap gyűjtésbe kezdett, hogy rezidens pszichológiai szakértőket telepítsenek az iskolákba.

A lap a brit egészségügyi szolgálat, az NHS adataira támaszkodva írta azt, hogy egy 24 fős osztályban négy gyereknek komoly érzelmi és viselkedési problémái lehetnek, és ezt a „Covid-generáció rejtett mentális válságának nevezte”. Az őszi időszakban 230 százalékkal nőtt például a középiskolások körében az evészavaros és 109 százalékkal az önkárosításos esetek száma az előző tanév hasonló időszakához képest.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége
Budapest 2036

Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége

A szigorú fiskális politika és az euró bevezetése nem zárja ki, hogy Budapest 2036-ban nyári olimpiát rendezzen – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Németh Viktória szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már nem támogatja a gigaberuházásokat, az olimpiai rendezésnek pedig illeszkednie kell az adott város hosszú távú fejlesztési koncepciójához.

Nincs megállás a parlamentben, megint összeülnek a képviselők

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójáról, valamint a két közmédia céggel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatokról tárgyal az Országgyűlés szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Ma megszólal Christine Lagarde - Mi várható a tőzsdéken?

Ma megszólal Christine Lagarde - Mi várható a tőzsdéken?

Továbbra is az AI-vállalatok és az iráni konfliktus fejleményei vannak a befektetői figyelem középpontjában, tegnap például kifejezetten gyengén teljesítettek a chipgyártók, miután tovább erősödtek a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási buborékkal kapcsolatos félelmek, illetve a kínai verseny fokozódása miatti aggodalmak. Izgalmakból ma sem lesz hiány, a befektetők Christine Lagarde EKB-elnök megszólalásaira és a Nemzetközi Energiaügynökség havi olajpiaci jelentésére figyelhetnek, de a nap legfontosabb közlése az amerikai szeptemberi infláció lesz, ami érdemben befolyásolhatja a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Az előzetes adatok alapján óvatos emelkedéssel indulhat a nap az európai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×