Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
331.95
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Már csak a halászat lékelhetné meg a brexitalkut

A brexittárgyalások bíztató jeleként értékelik, hogy egy nappal tovább marad Londoban Michel Barnier, az uniós főtárgyalója. A britek hétfőn ennek ellenére azt mondták: nagyon kevés idő maradt az alkura, amit úgy tűnik, a gazdasági szempontból jelentéktelen halászat kérdése akadályoz.

Lassan csak két hónap marad az úgynevezett átmeneti időszakból, amelynek során az Európai Unióból kilépett britek szabadkereskedelmi egyezményről állapodhatnak meg az Európai Unióval. Így minimalizálható lehet a közös piacból történő kilépés okozta várható gazdasági sokk, mert legalább fennmaradhat a vámmentes kereskedelem a felek között.

Az alku megkötésére már csak hetek maradtak, mert az év vége előtt azt még az Európai Parlamentnek is szentesítenie kell.

Egyelőre a jó hír az, hogy továbbra is naponta folynak az intenzív tárgyalások, és az EU főtárgyalója, Michel Barnier meghosszabbította londoni útját, és egészen szerdáig marad. Ezt követően Brüsszelben ülnek össze a felek.

Úgy tűnik, a brit oldal szeretné fenntartani a nyomást:

Brandon Lewis kormánytag, az északír ügyek minisztere vette magára a jó zsaru szerepét.

Ő azt mondta: „jó az esély az alkura. Fontos, hogy az EU is engedjen”.

Boris Johnson miniszterelnök kormányhivatala viszont jóval komorabban fogalmazott: „Sok munka van hátra, hogy áthidaljuk a jelentős pozícióbeli különbségeket, az idő pedig nagyon rövid” – mondta Johnson szóviője.

Kedden a kormányfő pedig úgy fogalmazott: „meglátjuk, mire jutunk”.

A Reuters hírügynökség megjegyezte: a feleknek sikerült előrelépniük a cégeknek adott állami támogatások kérdésében, viszont ott a halászat kérdése, amely paradox módon csak parányi módon járul hozzá a brit nemzeti össztermékhez. Mégis London kizárólagos jogot akar part menti vizeire, míg az EU-halászok folytatódó hozzáférést akarnak. A helyzet pikantériája, hogy

a brit fogás nagy részét Európában, az európai halászok fogásának jelentős része pedig Nagy-Britanniában talál piacra.

A vitában kulcsszerepet játszik a 2022-es újraválasztásában reménykedő Emmanuel Macron francia elnök.

A Covid-19 miatti gazdasági visszaesés alaposan megnyirbálta otthoni népszerűségét, miközben a héten Törökország, a muszlim és arab országok bojkottálni kezdték a francia termékeket, miután az elnök "védelmébe vette" azokat a Mohamed-karikatúrákat, melyek miatt egy muszlim szélsőséges fiatal brutálisan meggyilkolt egy francia tanárt. Macron így nem akarja magára haragítani a francia halászokat.

A normandiai halászok valódi érdeke a britekkel való alku, mert

jobb kevesebbet kifogni, mint semmit.

A párizsi kormány korábbi, kulisszák mögötti figyelmeztetései, hogy jövőre kisebb fogásra kell felkészülniük, arra utalnak, hogy Párizs rugalmas lehet. Nyilvánosan azonban Macron azt mondta, hogy „nem hajlandó feláldozni a halászati ágazatot”. Egy uniós diplomata úgy fogalmazott: „Macron kezében a kulcs. Ha Franciaország enged, meglesz a megállapodás.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×