eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Már csak a halászat lékelhetné meg a brexitalkut

A brexittárgyalások bíztató jeleként értékelik, hogy egy nappal tovább marad Londoban Michel Barnier, az uniós főtárgyalója. A britek hétfőn ennek ellenére azt mondták: nagyon kevés idő maradt az alkura, amit úgy tűnik, a gazdasági szempontból jelentéktelen halászat kérdése akadályoz.

Lassan csak két hónap marad az úgynevezett átmeneti időszakból, amelynek során az Európai Unióból kilépett britek szabadkereskedelmi egyezményről állapodhatnak meg az Európai Unióval. Így minimalizálható lehet a közös piacból történő kilépés okozta várható gazdasági sokk, mert legalább fennmaradhat a vámmentes kereskedelem a felek között.

Az alku megkötésére már csak hetek maradtak, mert az év vége előtt azt még az Európai Parlamentnek is szentesítenie kell.

Egyelőre a jó hír az, hogy továbbra is naponta folynak az intenzív tárgyalások, és az EU főtárgyalója, Michel Barnier meghosszabbította londoni útját, és egészen szerdáig marad. Ezt követően Brüsszelben ülnek össze a felek.

Úgy tűnik, a brit oldal szeretné fenntartani a nyomást:

Brandon Lewis kormánytag, az északír ügyek minisztere vette magára a jó zsaru szerepét.

Ő azt mondta: „jó az esély az alkura. Fontos, hogy az EU is engedjen”.

Boris Johnson miniszterelnök kormányhivatala viszont jóval komorabban fogalmazott: „Sok munka van hátra, hogy áthidaljuk a jelentős pozícióbeli különbségeket, az idő pedig nagyon rövid” – mondta Johnson szóviője.

Kedden a kormányfő pedig úgy fogalmazott: „meglátjuk, mire jutunk”.

A Reuters hírügynökség megjegyezte: a feleknek sikerült előrelépniük a cégeknek adott állami támogatások kérdésében, viszont ott a halászat kérdése, amely paradox módon csak parányi módon járul hozzá a brit nemzeti össztermékhez. Mégis London kizárólagos jogot akar part menti vizeire, míg az EU-halászok folytatódó hozzáférést akarnak. A helyzet pikantériája, hogy

a brit fogás nagy részét Európában, az európai halászok fogásának jelentős része pedig Nagy-Britanniában talál piacra.

A vitában kulcsszerepet játszik a 2022-es újraválasztásában reménykedő Emmanuel Macron francia elnök.

A Covid-19 miatti gazdasági visszaesés alaposan megnyirbálta otthoni népszerűségét, miközben a héten Törökország, a muszlim és arab országok bojkottálni kezdték a francia termékeket, miután az elnök "védelmébe vette" azokat a Mohamed-karikatúrákat, melyek miatt egy muszlim szélsőséges fiatal brutálisan meggyilkolt egy francia tanárt. Macron így nem akarja magára haragítani a francia halászokat.

A normandiai halászok valódi érdeke a britekkel való alku, mert

jobb kevesebbet kifogni, mint semmit.

A párizsi kormány korábbi, kulisszák mögötti figyelmeztetései, hogy jövőre kisebb fogásra kell felkészülniük, arra utalnak, hogy Párizs rugalmas lehet. Nyilvánosan azonban Macron azt mondta, hogy „nem hajlandó feláldozni a halászati ágazatot”. Egy uniós diplomata úgy fogalmazott: „Macron kezében a kulcs. Ha Franciaország enged, meglesz a megállapodás.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×