Oroszország és Belarusz sajátos kutya-macska barátságban vannak. Az 1990-es évek vége óta egy szövetségi államot alkotnak és állampolgáraik szabadon vállalhatnak munkát és telepedhetnek le a másik országban.

Az Európa utolsó diktátorának is nevezett Lukasenka elnök azonban nem mindig táncolt a Kreml szája íze szerint

– a vitatott elnökválasztás előtt például azzal vádolta meg Moszkvát, hogy alá akarja ásni hazája függetlenségét. Most viszont csak Vlagyimir Putyin maradt neki, mint támogató, ő azonban, úgy tűnik, finoman benyújtja a számlát.

Megy a pénz Minszkbe, de ennek ára van

Szocsiban tartott négyórás találkozójukon az orosz elnök megígérte, hogy további másfél milliárd dolláros hitelt nyújt Minszknek a szövetségi szerződésnek megfelelően. A tanácskozás kezdetéről megjelent videón az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Lukasenka is örülhetett. Elmondta: tisztában van azzal, hogy mi folyik a „legnagyobb szövetségesüknél”,

de ez a belaruszok belügye. Nyugodtan, együtt kell megoldaniuk a problémát, bármiféle külső beavatkozás nélkül.

Majd arról is beszélt, hogy “logikusnak, időszerűnek és célszerűnek tartja”, hogy a belarusz elnök elkezdjen dolgozni az alkotmányreformon.

A TUT népszerű belorusz portálnak nyilatkozó politológusok szerint mindezzel Lukasenka hatalmát készül gyengíteni. Andrej Kazakevics, a Politikai szféra nevű minszki intézet igazgatója szerint „Putyin vendége értésére adta, hogy politikai reformot akar Belaruszban és azt is, hogy ezt nem hajlandó levenni a napirendről.

Lukasenka túl erős volt Moszkvának is

Makszim Szamorukov, a moszkvai Carnegie Intézet orosz külpolitikával foglalkozó szakértője szerint Vlagyimir Putyin „nem véletlenül emlegette fel Lukasenkának az alkotmányreformot. Ez az ára Moszkva támogatásának.

A lényeg: Lukasenka megszűnik egyeduralkodó lenni, és a Kremlnek nem kell vele alkudoznia.

Helyette megjelenik egy szétzilált, egymás iránt gyanakvó vezetői elit. Lukasenka eddig nehéz partner volt Moszkvának, mert népszerű is volt. Az új elit már nem lesz az, érezni fogja, hogy kevesebb a mozgástere és csak a Kremltől remélhet támogatást.

A reform célja nem a fehérorosz politikai élet valódi demokratizálása. Nem lesz garancia a tiszta parlamenti választásokra és a reformot Moszkvával fogják egyeztetni” – vélekedett Szamorukov.

Menjen vagy maradjon?

Kérdés, akarja-e a Kreml, hogy Lukasenka távozzon. A szakértők szerint most nem, mert nincs kire bízni az alkotmányreformot. Moszkvának kényelmes, hogy Lukasenkának olyan rossz híre van Nyugaton, hogy senki sem beszélne vele, még ha a sajátos reform miatt gyengül is a hatalma, jobb, ha marad.

A lényeg: Moszkva érdeke úgy alakítani a belarusz politikai életet, hogy bárki legyen is a vezető, az ország az orosz érdekszférában maradjon – tette hozzá az elemző.

Mi lesz a katonai támogatással?

A külvilágot közben jobban érdekli, hogy katonailag is megtámogatja-e Moszkva a tüntető tömegek által távozásra felszólított Lukasenkát. Putyin azt ígérte a már korábban lefektetett tervek alapján tartják meg a beütemezett közös hadgyakorlatot, utána visszavonják a résztvevő orosz csapatokat. Orosz katonai bázis létesítéséről pedig nem volt szó.

Belarusz – mint tagállam – ugyanakkor segítséget kérhet a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (ez hat volt szovjet köztársaság szövetsége), ha a szuverenitását veszélyeztető külső fenyegetéssel szembesül. Lukasenka többször fenyegetőnek írta le a határok közelében folytatott NATO-hadgyakorlatokat.

Emellett Putyin augusztus végén „készenléti egységet” hozott létre a belarusz vezető kérése nyomán, de azt mondta, azt csak akkor vetik be, „ha a helyzet kikerült az ellenőrzés alól”.

A belarusz ellenzék és a Nyugat ezt úgy értelmezheti, hogy Putyin egy rezsimváltás kivédésére kész lehet beavatkozni. Úgy is lehet azonban interpretálni, hogy ha nem erőszak nyomán távozik Lukasenka, akkor nem, mivel a fehérorosz ellenzék nem kifejezetten Nyugat-párti és nem is Moszkva-ellenes.

Üzentek Putyinnak: az ellenzék nem ismer el semmilyen alkut

Szvetlana Tyihanovszkaja, Lukasenka fő ellenzéki kihívója közben figyelmeztette Vlagyimir Putyint: bármilyen egyezményt kössön Lukasenkával, „az új kormány azt semmisnek tekinti majd.

"Nem Lukasenkának, hanem népünknek kell majd visszafizetni a hitelt. Kedves orosz polgárok, remélem tudjátok, a ti adótokat használják arra, hogy minket üssenek” - fogalmazott az ellenzéki politikus.