Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Rendőrök őrizetbe veszik az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők egyikét Minszkben 2020. szeptember 13-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Továbbra is aggasztó hírek érkeznek a fehérorosz hatóságoknak a tüntetők elleni fellépéséről - mondta az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben, valamint bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a héten rendkívüli ülést tart a fehérorosz helyzettel kapcsolatban.

Michelle Bachelet szerint a volt szovjet tagköztársaság hatóságai még mindig indokolatlan és aránytalan erőszakot alkalmaznak a fehérorosz tüntetőkkel szemben, és egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy vizsgálat indult volna a jogsértések ügyében. Bejelentette azt is, hogy pénteken - a világszervezet felszólítására - az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülést tart a fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal kapcsolatban. Az ülésről Venezuela szavazást kezdeményezett, amelyről 25, zömében nyugati ország igennel szavazott. Venezuela és a Fülöp-szigetek nemmel voksoltak, 20, nagyrészt fejlődő ország pedig tartózkodott.

Michael von Ungern-Sternberg, a tanács németországi küldötte a Fehéroroszországban zajló eltűnésekkel, emberrablásokkal, kiutasításokkal és önkényes fogvatartásokkal indokolta a helyzet napirendre tűzését.

Fehéroroszország ENSZ-képviselője, Jurij Ambrazevics bírálta a döntést, amellyel szerinte az Európai Unió tagországai egy szuverén állam belügyeibe akarnak beavatkozni.

Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító Lukasenka elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×