Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Minszk, 2017. november 30.Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (b) fogadja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) minszki csúcstalálkozójára érkező Vlagyimir Putyin orosz elnököt 2017. november 30-án. (MTI/EPA/Taccjana Zenkovics)
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Kizárják a nyilvánosságot a Putyin-Lukasenka találkozóról

Négyszemközt tárgyal egymással Szocsiban az orosz és a fehérorosz elnök.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy az eszmecserének nincs kötött időkerete. A tárgyaláson a média nincs jelen. A két elnök nem tervezi dokumentumok aláírását és nem tartanak majd sajtótájokoztatót sem.

A Kreml korábbi tájékoztatása szerint Putyin és Lukasenka a kétoldalú stratégiai partnerség és szövetség továbbfejlesztésének kulcskérdéseit vitatja meg, különös tekintettel a jelentős közös projektek megvalósítására a kereskedelemben, a gazdaságban, az energetikában, valamint a kulturális és a humanitárius területeken, továbbá az integrációs folyamatok előmozdításának kilátásaira az orosz-fehérorosz Szövetségi Államban. A Rosszija 24 hírtelevízió azt közölte, hogy a tárgyalások középpontjában elsősorban az energiahordozók ügye és a fehéroroszországi helyzet moszkvai megítélése áll.

Lukasenka az első külföldi vezető, akit Putyin a járványhelyzet kezdete óta személyesen fogad, a fehérorosz államfő pedig először hagyta el hazáját a vitatott végkimenetelű, tömegtüntetéseket kiváltó augusztus 9-i elnökválasztás óta. A két vezető négy hónap alatt immár harmadszor találkozik egymással.

Orosz sajtójelentések szerint Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült volt ellenzéki elnökjelölt felhívással fordult Putyinhoz, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az új fehérorosz hatalom felül fogja vizsgálni az összes megállapodást, amelyet az "illegitim" Lukaneskával köt. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz vezető a "hatalombitorlóval", nem pedig a "fehérorosz néppel" egyeztet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×