Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Rendőrök őrizetbe veszik az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők egyikét Minszkben 2020. szeptember 13-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA

Több száz embert állítottak elő Minszkben

Nagy erőkkel vonult fel Minszkben a rendőrség és a hadsereg az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vitatott újraválasztása ellen tüntetőkkel szemben.

A fehérorosz belügyminisztérium tájékoztatása szerint megkezdték a hatóságilag nem engedélyezett tiltakozó akció résztvevőinek őrizetbe vételét. Olha Csemodanova belügyi szóvivő szerint eddig mintegy 250 embert állítottak elő. A megmozduláson több tízezren vesznek részt.

A minszki Függetlenség terét biztonságiak fogták közre és fémrácsokkal kerítették el. Az aluljárókat is lezárták. A város központjában található Köztársasági Palota épületénél rendőrségi alakultok vonultak fel. Egyenruhás biztonságiak itt is fémrácsokat és szögesdrót akadályokat állítottak fel. A mellékutcákban fogolyszállító autóbuszok és további rendvédelmi erők várakoznak.

A kormányellenes tüntetők ezúttal a "Hősök menetére" szólítottak fel, amely részben a hatósági őrizetben lévő Marija Kalesznyikava ellenzéki aktivistának, a Koordinációs Tanács elnökségi tagjának szólt.

Minszk, 2020. szeptember 13.
Az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők felvonulása Minszkben 2020. szeptember 13-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
MTI/AP
Az elnökválasztás eredménye elleni tüntetők felvonulása Minszkben 2020. szeptember 13-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött. MTI/AP

Szombaton több száz nő vonult utcára Minszkben Lukasenka lemondását követelve. A biztonsági erők 114 tüntetőt őrizetbe vettek a belügyminisztérium vasárnapi közlése szerint. Nyolcvanheten közülük börtönbe kerültek.

Vasárnap "Az egységes Fehéroroszországért" néven autóstüntetést tartottak Lukasenka hívei a fehérorosz fővárosban - közölte a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

Veniamin (Tupeka), a fehérorosz ortodox egyház új vezetője szerint az egyház semleges álláspontra fog helyezkedni a belpolitikai válságban. Az új minszki és zaszlavi metropolita az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az egyháznak "semlegesnek kell lennie és a felek közti kibékülést kell szolgálnia".

Veniamin metropolita egyben a belpolitikai válság során elkövetett hibák jóvátételét szorgalmazta, bár nem pontosította mit ért ez alatt.

Az egyházvezető mindemellett hangsúlyozta Fehéroroszország és Oroszország összefonódását. "Népeink nagyon közel állnak" - mondta. A szovjet tagköztársaságok szétválása szerinte főként politikai okokból és külső hatásra történt. Úgy fogalmazott, hogy hiányzott a korábbi nemzedékek bölcsessége ahhoz, hogy elejét tudták volna venni ennek a felbomlásnak.

Bírálói szerint a fehérorosz ortodox egyház vezetése hetek óta nem szólalt fel a karhatalom túlkapásai ellen.

Augusztus 25-én az orosz ortodox egyház szinódusa felmentette hivatalából a fehérorosz ortodox egyház vezetőjét, Pavel (Ponomarjov) minszki és zaszlavi metropolitát, akinek helyére Veniamin (Tupeka) bariszavi és maringorszki püspököt nevezték ki. A Vesztyi orosz hírportál szerint Pavel korábban azzal a kéréssel fordult Lukasenkához, hogy fékezze meg az újraválasztása miatt kibontakozott tüntetések résztvevőivel szemben alkalmazott hatósági erőszakot.

Az Interfax orosz hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva közölte, hogy a Szláv Testvériség fedőnevű hadgyakorlat keretében szeptember 14-től 25-ig mintegy háromszáz orosz katona és hetven harcjármű vesz részt Fehéroroszország területén.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint egy orosz ejtőernyős alakulat lesz ott a manőveren.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×