A vizsgálati jegyzőkönyv titkosításának feloldását Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter egyrészt azzal indokolta, hogy az áldozatok családjai így betekinthetnek a szerencsétlenség körülményeibe, másrészt azzal, hogy ezzel elejét veszik a történtek kapcsán napvilágot látott spekulációk további terjedésének is.

„Éppen ezért soha nem értettem a védelmi tárca korábbi vezetőinek azt az igyekezetét, hogy az ügy iratait titkosítsák” – mondta a tárcavezető. 14 év elteltével ezzel a miniszter eleget tett a civil szervezetek és más társulások kérésének, melyek évek óta küzdöttek azért, hogy a titkosítást feloldják.

Bizalmas adatokat, például az orvosi jelentéseket és az ezekhez tartozó fotókat, valamint a személyes adatokat nem tett elérhetővé a minisztérium. A több száz oldalas jelentés megállapítja, hogy a katasztrófát nem a repülőgép műszaki állapota idézte elő. A szerencsétlenség okainak felderítésével megbízott bizottság a vizsgálatot azzal a megállapítással zárta le, hogy a katasztrófa oka egyértelműen ugyan nem bizonyítható,

de a tragédia fő oka valószínűleg az volt, hogy a repülőgép pilótája a süllyedés megkezdésekor figyelmen kívül hagyta a fedélzeti műszerek állását,

és pusztán vizuális megközelítést hajtott végre, amely során rosszul mérte fel a terep magassági viszonyait, és nem tartotta meg a repülőgép biztonsági magasságát a föld felett.

A jelentésben rendelkezésre álló adatok közt továbbá az áll, hogy „megállapítható és igazolható, hogy a Magyar Légiforgalmi Szolgálat illetékes légiforgalmi irányító egysége biztosította a szlovák katonai gép repülési tervnek megfelelő átrepülését. A Magyar Köztársaság légterén történő átrepülés időszakában,

a magyar fél részéről szabálytalanság, hibás eljárás vagy félreértelmezhető utasítás nem történt.

A repülőgép balesete a légiforgalmi irányítás átadás-átvétele után a szlovák légiforgalmi irányítás felelősségi körzetében következett be.”

Az AN-24 katonai repülőgép 2006. január 19-én zuhant le a magyarországi Hejce mellett, a Borsó-hegyen, erdős terepen, mintegy 50 kilométerre a kassai repülőtértől, ahol landolnia kellett volna. A gép fedélzetén 43 ember utazott, a tragédiának egy túlélője volt, 42-en életüket vesztették. A repülőgép szlovák katonákat szállított haza Koszovóból, a KFOR-misszióból.

A szlovák védelmi minisztérium a katasztrófa minden évfordulóján megemlékezik az áldozatokról a szerencsétlenség helyszínén, ahol 42 tölgyfaoszlopot állítottak fel az elhunyt katonák emlékére.