eur:
414
usd:
396.51
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Barnier lesújtó víziója a brexittárgyalásokról

Nagyon nagyok az ellentétek a brexitet követő brit-uniós alku kérdésében. Erről beszélt a Londonnal indult megbeszélések első hetének végén Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója. Brüsszelt zavarja, hogy nem közeledtek az álláspontok a majdani egyezményt megalapozó jogi együttműködésről.

Két, egyenként 100 fős szakértői tárgyalódelegáció alkudozik a kilépett Nagy-Britannia és az Európai Unió majdani viszonyáról, és úgy tűnik, továbbra is lövészárok-háborúra rendezkedtek be a felek.

„Nagyon komolyak az ellenétek” – mondta Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója.

Abban sem mondott újat, hogy nem jutottak közelebb a kompromisszumhoz a britekkel az Európai Bíróság joghatósága, a vállalkozások esélyegyenlősége és a halászat kérdésében.

Barnier érdekes módon fogalmazva hozzátette:

"Európa tiszteletben tartja a britek függetlenségét, így ők is tartsák tiszteletben az unióét."

A brit kormányt azonban úgy tűnik, nem zavarja a helyzet, és megmakacsolta magát az Európai Bíróság és az Európai Emberijogi Konvenció kérdésében.

„Érthető módon, jelentősek a nézetkülönbségek. A végső megállapodásnak azonban tiszteletben kell tartania, hogy Nagy-Britannia már nem az európai jog és bíróságok pályáján mozog”.

- szólt a londoni válasz.

Ki rendezze a vitás ügyeket, ha nem az Európai Bíróság?

Barnier szerint a jövőbeli kereskedelmi alkuba mindenképp bele kell foglalni, hogy az Európai Bíróság lép fel a felek között a vitás ügyek rendezésében.

„Ez nagyon komoly, mert ha a britek nem változtatnak álláspontjukon, akkor az azonnal és konkrét módon kihat majd arra, hogy milyen szinten akarunk velük együttműködni a jövőben” – mondta az uniós illetékes.

A britek emellett azért nem akarnak formálisan csatlakozni az Európai Emberijogi Konvencióhoz, mert az szerintük korlátozná a szabad jogalkotást és a brit jog fennsőbbségét. Az EU szerint ez fékezi az együttműködést a bűnüldözés terén. Ennek ellenére London azt mondja, hogy magas színvonalú marad az emberi jogi gyakorlat.

A bulvársajtót olvasó briteket a halászat kérdése köti le

Az egyik francia halászati szervezet elnöke, Olivier Lepretre azzal fenyegette a briteket: „ha halászati háború lesz, akkor ők fognak veszíteni, nem tudják majd eladni Franciaországban a fogást”.

Előzőleg egy brit miniszter fenyegetőzött azzal, hogy a brit haditengerészet hajói megvédik majd az európai halászoktól a brit felségvizeket. Az európaiakat itt az is zavarja, hogy a britek ki akarják venni a halászatot az átfogó szabadkereskedelmi egyezményből és külön akarják szabályozni.

Emellett a britek több más „mini-egyezményt” akarnak az EU-val, míg Brüsszel egy átfogó kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és más kérdéseket összefogó alkut, a vitás kérdéseket rendező közös rendszer alapján.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×