Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Barnier lesújtó víziója a brexittárgyalásokról

Nagyon nagyok az ellentétek a brexitet követő brit-uniós alku kérdésében. Erről beszélt a Londonnal indult megbeszélések első hetének végén Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója. Brüsszelt zavarja, hogy nem közeledtek az álláspontok a majdani egyezményt megalapozó jogi együttműködésről.

Két, egyenként 100 fős szakértői tárgyalódelegáció alkudozik a kilépett Nagy-Britannia és az Európai Unió majdani viszonyáról, és úgy tűnik, továbbra is lövészárok-háborúra rendezkedtek be a felek.

„Nagyon komolyak az ellenétek” – mondta Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója.

Abban sem mondott újat, hogy nem jutottak közelebb a kompromisszumhoz a britekkel az Európai Bíróság joghatósága, a vállalkozások esélyegyenlősége és a halászat kérdésében.

Barnier érdekes módon fogalmazva hozzátette:

"Európa tiszteletben tartja a britek függetlenségét, így ők is tartsák tiszteletben az unióét."

A brit kormányt azonban úgy tűnik, nem zavarja a helyzet, és megmakacsolta magát az Európai Bíróság és az Európai Emberijogi Konvenció kérdésében.

„Érthető módon, jelentősek a nézetkülönbségek. A végső megállapodásnak azonban tiszteletben kell tartania, hogy Nagy-Britannia már nem az európai jog és bíróságok pályáján mozog”.

- szólt a londoni válasz.

Ki rendezze a vitás ügyeket, ha nem az Európai Bíróság?

Barnier szerint a jövőbeli kereskedelmi alkuba mindenképp bele kell foglalni, hogy az Európai Bíróság lép fel a felek között a vitás ügyek rendezésében.

„Ez nagyon komoly, mert ha a britek nem változtatnak álláspontjukon, akkor az azonnal és konkrét módon kihat majd arra, hogy milyen szinten akarunk velük együttműködni a jövőben” – mondta az uniós illetékes.

A britek emellett azért nem akarnak formálisan csatlakozni az Európai Emberijogi Konvencióhoz, mert az szerintük korlátozná a szabad jogalkotást és a brit jog fennsőbbségét. Az EU szerint ez fékezi az együttműködést a bűnüldözés terén. Ennek ellenére London azt mondja, hogy magas színvonalú marad az emberi jogi gyakorlat.

A bulvársajtót olvasó briteket a halászat kérdése köti le

Az egyik francia halászati szervezet elnöke, Olivier Lepretre azzal fenyegette a briteket: „ha halászati háború lesz, akkor ők fognak veszíteni, nem tudják majd eladni Franciaországban a fogást”.

Előzőleg egy brit miniszter fenyegetőzött azzal, hogy a brit haditengerészet hajói megvédik majd az európai halászoktól a brit felségvizeket. Az európaiakat itt az is zavarja, hogy a britek ki akarják venni a halászatot az átfogó szabadkereskedelmi egyezményből és külön akarják szabályozni.

Emellett a britek több más „mini-egyezményt” akarnak az EU-val, míg Brüsszel egy átfogó kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és más kérdéseket összefogó alkut, a vitás kérdéseket rendező közös rendszer alapján.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz Iránnal? – érdekességek a vb-mezőnyről

Mi lesz Iránnal? – érdekességek a vb-mezőnyről

Szerda hajnalban teljes lett a 2026-os világbajnokságnak a 48-as mezőnye – írjuk optimistán. A helyek elkeltek, de, persze, nem tudjuk, mit hoz a következő nagyjából két, két és fél hónap a világpolitikában. Mindenesetre az megvan, hogy a három rendező ország gárdája mellett mely csapatok harcolták ki a vb-részvételt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, kemény ultimátumot adott Trump – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, kemény ultimátumot adott Trump – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Az iráni háború szombaton a 36. napjába lépett, és nem látszik, hogy a konfliktus hamar deeszkalálódhatna. Iráni és amerikai források szerint két amerikai harci repülőgép is odaveszett az iráni és az öbölbeli műveletek során. Az egyik, Irán felett lelőtt F-15E kétfős személyzetéből az egyik katonát kimentették, a másik után tovább folyik a kutatás, miközben Teherán látványosan propagandatémává tette az ügyet. Közben újabb iráni rakéta- és dróntámadások érték Izraelt és a Perzsa-öböl térségét, miközben Washingtonban a háború finanszírozása körül is láthatóvá váltak az első komolyabb politikai repedések. Eközben az első nyugati hajó, egy francia olajtanker átjutott a Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×