eur:
394.45
usd:
369.74
bux:
65181.65
2024. április 19. péntek Emma
Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Barnier lesújtó víziója a brexittárgyalásokról

Nagyon nagyok az ellentétek a brexitet követő brit-uniós alku kérdésében. Erről beszélt a Londonnal indult megbeszélések első hetének végén Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója. Brüsszelt zavarja, hogy nem közeledtek az álláspontok a majdani egyezményt megalapozó jogi együttműködésről.

Két, egyenként 100 fős szakértői tárgyalódelegáció alkudozik a kilépett Nagy-Britannia és az Európai Unió majdani viszonyáról, és úgy tűnik, továbbra is lövészárok-háborúra rendezkedtek be a felek.

„Nagyon komolyak az ellenétek” – mondta Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója.

Abban sem mondott újat, hogy nem jutottak közelebb a kompromisszumhoz a britekkel az Európai Bíróság joghatósága, a vállalkozások esélyegyenlősége és a halászat kérdésében.

Barnier érdekes módon fogalmazva hozzátette:

"Európa tiszteletben tartja a britek függetlenségét, így ők is tartsák tiszteletben az unióét."

A brit kormányt azonban úgy tűnik, nem zavarja a helyzet, és megmakacsolta magát az Európai Bíróság és az Európai Emberijogi Konvenció kérdésében.

„Érthető módon, jelentősek a nézetkülönbségek. A végső megállapodásnak azonban tiszteletben kell tartania, hogy Nagy-Britannia már nem az európai jog és bíróságok pályáján mozog”.

- szólt a londoni válasz.

Ki rendezze a vitás ügyeket, ha nem az Európai Bíróság?

Barnier szerint a jövőbeli kereskedelmi alkuba mindenképp bele kell foglalni, hogy az Európai Bíróság lép fel a felek között a vitás ügyek rendezésében.

„Ez nagyon komoly, mert ha a britek nem változtatnak álláspontjukon, akkor az azonnal és konkrét módon kihat majd arra, hogy milyen szinten akarunk velük együttműködni a jövőben” – mondta az uniós illetékes.

A britek emellett azért nem akarnak formálisan csatlakozni az Európai Emberijogi Konvencióhoz, mert az szerintük korlátozná a szabad jogalkotást és a brit jog fennsőbbségét. Az EU szerint ez fékezi az együttműködést a bűnüldözés terén. Ennek ellenére London azt mondja, hogy magas színvonalú marad az emberi jogi gyakorlat.

A bulvársajtót olvasó briteket a halászat kérdése köti le

Az egyik francia halászati szervezet elnöke, Olivier Lepretre azzal fenyegette a briteket: „ha halászati háború lesz, akkor ők fognak veszíteni, nem tudják majd eladni Franciaországban a fogást”.

Előzőleg egy brit miniszter fenyegetőzött azzal, hogy a brit haditengerészet hajói megvédik majd az európai halászoktól a brit felségvizeket. Az európaiakat itt az is zavarja, hogy a britek ki akarják venni a halászatot az átfogó szabadkereskedelmi egyezményből és külön akarják szabályozni.

Emellett a britek több más „mini-egyezményt” akarnak az EU-val, míg Brüsszel egy átfogó kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és más kérdéseket összefogó alkut, a vitás kérdéseket rendező közös rendszer alapján.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
Katonai csapás érte Iránt, botrány van Izraelben – Közel-keleti háborús híreink pénteken

Katonai csapás érte Iránt, botrány van Izraelben – Közel-keleti háborús híreink pénteken

Az iráni FARS hírügynökség szerint három robbanást lehetett hallani Iránban Iszfahán tartományban egy katonai bázison, ahol vadászgépek állomásoznak. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Izrael mért csapást Iránra, a létesítmény nem nukleáris volt. Az iráni légvédelmet aktiválták. Napközben kétértelmű nyilatkozatok születtek azzal kapcsolatosan, valóban Izrael támadott-e, Teherán eddig nem vádolta ezzel meg a zsidó államot, a Hamász viszont igen. Közben Szíriát is támadás érte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×