eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Orbán Viktor miniszterelnök, Sebastian Kurz osztrák kancellár, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) kormányfői csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón a prágai Nemzeti Múzeumban 2020. január 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szlovák igen, osztrák nem az atomenergiára

„Szlovákia számára kiemelten fontos az atomenergia, hiszen vállalta, hogy 2050-re eléri a karbonsemlegességet” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a V4-es országok és Ausztria vezetőinek múlt csütörtöki találkozója után. Az osztrák kormány ezzel szemben leállítaná az atomerőmű-építéseket a szomszédos országokban. A szlovák ellenzék állítja, hogy a kabinet tagjai közül eddig senki nem reagált az új osztrák koalíciós szerződésre.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőivel, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott múlt heti megbeszélése után azt mondta, hogy az Európai Unió minden tagállamának joga van önállóan dönteni arról, milyen módon és milyen összetételben kíván elektromos energiát termelni. Hozzátette, tiszteletben tartja Ausztria hozzáállását, de garanciát is megfogalmazott az ország számára.

„A nemzetközi előírásoknak megfelelően bővítjük a mohi atomerőművet. Maximálisan növeltük az atomlétesítmény biztonságát” – nyilatkozta Pellegrini, hozzátéve, hogy kötelessége gondoskodni országa lakosainak biztonságáról, ezért logikus, hogy a szomszédos országok lakói is biztonságban érezhetik magukat.

Karol Galek, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás alelnöke azonban rámutatott, hogy az új osztrák kormány programjának része az is, hogy harcoljanak a mohi atomerőmű új reaktorainak beindítása ellen. Az alelnök a szlovák kormányt okolja az osztrák álláspont miatt. „A kormány tagjai közül eddig senki sem reagált az új osztrák koalíciós szerződésre. Senki nem kommentálta, a homokba dugták a fejüket, és a mohi nevű Fekete Pétert felelőtlenül a februári választás után megalakuló új kormányra hagyták” – véli a liberális politikus, aki szerint az osztrákoknak nem volt kivel tárgyalniuk.

Galek azt is kifogásolta, hogy a szlovák kormány nem foglalkozott kellőképpen az atomerőmű bővítésével, ami miatt elhúzódik és drágul az építkezés, ezért az Szabadság és Szolidaritás büntetőjogi felelősségre vonást követel. Az párt támogatja a mohi atomerőmű bővítését, és a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása mellett az osztrák kormány előtt is védelmébe venné a projektet, garanciaként pedig azt ígérnék, hogy Szlovákia ezen kívül nem épít több atomerőművet.

Az eredeti tervek szerint a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkját 2013-ig szerették volna üzembe helyezni, az ütemterv későbbi módosítása szerint a harmadik blokkot idén februárban kellene beindítani. Időközben az építkezés költségvetése 2,8 milliárd euróról 5,7 milliárd euróra nőtt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×