Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Orbán Viktor miniszterelnök (j3), Sebastian Kurz osztrák kancellár (j), valamint Andrej Babis cseh (b3, háttal), Mateusz Morawiecki lengyel (b, takarásban) és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (j5) a visegrádi országok (V4) kormányfői csúcstalálkozóján a prágai Nemzeti Múzeumban 2020. január 16-án. Orbán Viktor mellett jobbról Gottfried Péter, a kormányfő európai és külgazdasági főtanácsadója (j4).
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem igazi az összhang Ausztria és a V4-ek között

Sebastian Kurz osztrák kancellár is megjelent a visegrádi kormányfők csütörtöki prágai csúcsértekezletén. A V4 miniszterelnökei legutóbb 2018 júniusában tárgyaltak az osztrák partnerrel. Az egyeztetések sarkalatos pontja az energiatermelésről alkotott elképzelések összehangolása.

A találkozó egyik fontos témája az Európai Unió klímapolitikája, amelyet eltérően ítélnek meg a V4-ek és Ausztria. Míg a visegrádi országok óvatosan kezelik az európai szénsemlegesség elérését 2050-re, addig az új osztrák kormány ezt a célt már tíz évvel korábban szeretné elérni. Andrej Babiš cseh kormányfő azt mondta, hogy megbeszélik az európai pénzalapokat is, amelyekből Brüsszel segíthetné azokat az államokat, amelyeknek komoly problémákat okoz a szénalapú energiatermelésről való átállás a tiszta energiákra.

A klímapolitikával szorosan összefügg az energetika is, amelyben szintén eltér a visegrádiak és Ausztria álláspontja. Csehország, Szlovákia és Magyarország szeretné megerősíteni az atomenergia szerepét az energetikában, míg Ausztria azon igyekszik, hogy Európában teljesen kiiktassák az atomerőműveket. Az új koalíciós osztrák kormány programnyilatkozatában arra kötelezte magát, hogy minden jogi és politikai eszközzel harcolni fog az atomerőművek ellen, különösen a szomszédos országokban.

Csehország ugyanakkor azt tervezi, hogy bővíti a meglévő két atomerőművét.

Ebben az elképzelésében Szlovákiában is partnerre lelt, mert a szénsemlegesség elérése Peter Pellegrini szerint is csak nukleáris energia felhasználásával lehetséges.

Harmadik fontos témakörként az illegális migráció lesz napirenden.

„Véleményen szerint és számomra a migráció lesz a fő téma. Felállt ugyanis az új Európai Bizottság, és néhány tagállam ismét újabb ötletekkel állt elő a migráció terén. Mi határozottan ellenezzük az illegális migrációt, Európa nem tanult a múltból, továbbra is a kvótákkal foglalkozik, s ezt mi elutasítjuk” – jelentette ki a cseh kormányfő. A migrációs probléma megoldását az új osztrák kabinet is kiemelten kívánja kezelni.

A politikusok további időszerű európai problémákat is megvitattak: az új uniós költségvetés ügyét, azt, hogy milyen következményekkel jár Nagy-Britannia várható távozása az Európai Unióból, valamint az uniós külpolitika és a nemzetközi kereskedelem kérdéseit.

A visegrádi országvezetők közösen legutóbb 2018 júniusában találkoztak az osztrák kancellárral Budapesten. Akkor mind az öten megfogalmazták, hogy Európa képes kell, hogy legyen a saját határai megvédésére és állampolgárai biztonságának szavatolására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×