Infostart.hu
eur:
354.02
usd:
309.74
bux:
0
2026. július 7. kedd Apollónia
Orbán Viktor miniszterelnök, Sebastian Kurz osztrák kancellár, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) kormányfői csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón a prágai Nemzeti Múzeumban 2020. január 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ausztria nem mindenben értett egyet a V4-ekkel

Másfél év után ismét részt vett a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóján az osztrák kancellár. Sebastian Kurz Prágában ült tárgyalóasztalhoz Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökével, hogy biztonsági kérdésekről, menekültpolitikáról, uniós költségvetésről, klímavédelemről, valamint energiatermelésről egyeztessen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök értékes és fontos találkozónak nevezte a prágai csúcsértekezletet. Az összejövetel legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült azonosítani az együttműködés területeit a jövőre nézve. Ezek közt a migrációt, a biztonságot, a határvédelmet, a klímavédelmet és a bővítést említette. Utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor hozzátette, javasolta cseh kollégájának, hogy a következő találkozóra hívják meg az Európai Unióba igyekvő nyugat-balkáni országok vezetőit.

A magyar miniszterelnök az osztrák kancellár felé fordulva előbb gratulált a második Kurz-kormány megalakulásához, majd úgy fogalmazott, Közép-Európa számára különösen fontos volt a prágai találkozó. „A V4-nek azért volt fontos, mert ezzel is jeleztük a külvilágnak, hogy mi nem elzárkózni akarunk, hanem keressük az együttműködést a többi európai országgal” – húzta alá Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy Ausztria természetes partnere Magyarországnak és a V4-nek is, és azt is

nyugtázta, hogy a migráció kérdésében egy cipőben járnak.

Ausztriát Andrej Babiš cseh miniszterelnök is kulcsfontosságú partnernek nevezte, és megköszönte Sebastian Kurznak, hogy újraválasztása utáni első hivatalos külföldi útja Csehországba vezetett. „A Visegrádi Négyek országaiban és Ausztriában nagyon sok a közös” – mondta Babiš, majd a menekültkérdéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét.

„A kvótákat elvetettük. 2018 júniusában is elmondtuk, hogy nem ez a jó út, és hogy a migránsendszer reformjának minden tagállam beleegyezésén kell alapulnia. Az új Európai Bizottság biztos előáll majd valamilyen javaslattal, de úgy gondolom, hogy a mi álláspontunk ugyanaz: rendszerszintű megoldás kell, és meg kell fékeznünk az illegális migrációt” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

Sebastian Kurz szerint nagyszerű dolog, hogy 30 évvel a vasfüggöny leomlása után egységes Európában élhetünk, ugyanakkor elismerte, hogy létezik a Kelet és Nyugat közti szakadék. Egyszersmind hozzáfűzte, hogy ez ellen szeretnének küzdeni. Kiemelte a V4-ek és Ausztria közti kitűnő gazdasági kapcsolatokat,

az energiaelőállítás területén ugyanakkor más álláspontra helyezkedett, mint a visegrádi országcsoport.

Az új koalíciós osztrák kormány arra kötelezte magát, hogy minden jogi és politikai eszközzel harcolni fog az atomerőművek ellen, különösen a szomszédos országokban. Csehország ugyanakkor azt tervezi, hogy bővíti a meglévő két atomerőművét.

Ebben az elképzelésében Szlovákiában is partnerre lelt, mert a szénsemlegesség elérése Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint is csak nukleáris energia felhasználásával lehetséges. „Minden ország arra vonatkozó döntését tiszteletben kell tartani, hogy milyen módon törekszik az energia előállítására saját határain belül” – fogalmazott a szlovák kormányfő.

Címlapról ajánljuk
NATO-csúcs: Fico nem ad pénzt Ukrajnának, Babiš az elnök fúrásával van elfoglalva
Tudósítónktól

NATO-csúcs: Fico nem ad pénzt Ukrajnának, Babiš az elnök fúrásával van elfoglalva

Közép-európai feszültségekkel és határozott különvéleményekkel kezdődik a holnapi ankarai NATO-csúcstalálkozó. Miközben Pozsony világossá tette, hogy nem ad pénzt Ukrajna katonai támogatására, Prágában a cseh delegáció belső hatalmi harca borzolja a kedélyeket a csúcs előtt. Andrej Babiš cseh miniszterelnök arra is számít, hogy Csehország komoly kritikákat kaphat Ankarában a védelmi vállalások elmaradása miatt.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×