Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Nyitókép: Pixabay

Rablással vádolja az Egyesült Államokat Erdogan

Washington még mindig nem szállított le NATO-szövetségesének több száz, már kifizetett harci gépet. Az ok: a törökök orosz légvédelmi rakétarendszert is vásárolnak, ez pedig nem tetszik az amerikaiaknak.

Törökország arra vár, hogy az Egyesült Államok leszállítson neki közel 120 ultramodern F-35-ös harci gépet. Csakhogy Washington meg akarja büntetni, amiért NATO-tagországként az Észak-Atlanti szövetség által az egyik legnagyobb geopolitikai ellenfélnek tartott Oroszországtól is vesz haditechnikát, méghozzá napokon belül megérkező S-400-as rakétarendszert.

Az amerikaiak nemcsak az F-35-ösöket nem szállították le, de szankciókkal sújtanak török cégeket és kitiltják az amerikai oktatóprogramokból a török pilótákat.

Ankarában haraggal reagáltak

arra, hogy Washington egyelőre nem szállítja le a harci gépeket. Recep Tayyip Erdogan török elnök dühösen közölte, hogy országa közel másfélmilliárd dollárt fizetett a gépekért.

"Ha az embernek van egy vásárlója, és az pontosan fizet, akkor hogy nem kaphatja meg az ügyfél, amit vett? Én ezt rablásnak hívnám" – mondta, hozzátéve: "Mi nem csak egy piac vagyunk, hanem részben gyártók is, mert néhány altatrészt Törökországban állítanak elő."

A törökök eddig 4 gépet kaptak meg és 32 pilótájuk és repülési szakemberük vesz részt amerikai kiképzésen.

Ankara és Washington az elmúlt hónapokban többször összekülönbözött a törökök döntése miatt, hogy orosz S-400-as rakétákat vesznek az amerikai Patriotok helyett. Washington szerint az S-400 nem kompatibilis a NATO-rendszerekkel és emellett az oroszok fenyegethetik a NATO harci gépeit.

Ahogy az lenni szokott

A múlt hétvégi G20-as csúcs után azonban úgy tűnt, hogy Trump amerikai és Erdogan török elnöknek sikerült elsimítania a vitát. Erdogan úgy értelmezte beszélgetésüket, hogy a Fehér Ház nem fogja szankciókkal sújtani a török cégeket.

Csakhogy – ahogy gyakran megesik – egy dolgot mond Trump és utána különböző amerikai illetékesek erre rácáfolnak. „Nem engedjük, hogy Törökország egyszerre tartson hadrendben két inkompatibilis rendszert” – mondta Mike Andrews ezredes, a Pentagon szóvivője.

Egy külügyi szóvivő pedig közölte: Amerika folyamatosan jelezte, hogy Törökország "valós és negatív következményekkel számolhat és az amerikai ellenségeinek visszatartása szankciók útján nevű törvény alapján szankciók sújthatják". Ha ez valóban megtörténik, akkor

ez lesz a legsúlyosabb törés

a két ország viszonyában.

Az Egyesült Államok most azt is meg akarja akadályozni, hogy India S-400-as légelhárító rakéta rendszert vásároljon. Az indiaiak úgy próbálják elkerülni a belengetett amerikai szankciókat, hogy 5 és félmillió eurót egy, az oroszok által meghatározott bankba utalnak át.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Jelentősen, 54-ről 37-re csökkent a Magyar Szövetség megyei képviselőinek száma a szlovákiai önkormányzati választásokon a szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága alapján. Dunaszerdahelyen a nem hivatalos részeredmények szerint Hájos Zoltán nyerheti a polgármester-választást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Itt a visszavágó Lula és Bolsonaro között, egy csavarral megspékelve. Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országában, Brazíliában ma tartják az elnökválasztás második fordulóját, három héttel ezelőtt ugyanis egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint felét. Az október 4-i első fordulóban nem a puccskísérletért elítélt exelnök, Jair Bolsonaro, hanem a helyette induló fia, Flávio végzett az élen a brazil baloldal ikonja, a negyedik ciklusért harcba szálló Lula da Silvával szemben. A verseny rendkívül kiélezett, a megosztó kampány tétje pedig túlmutat Brazília következő négy évén vagy a Bolsonaro klán dinasztiaépítési vágyán: a portugálajkú óriás elhódítása számítana a Donald Trump által támogatott, felívelőben lévő latin-amerikai jobboldal ékkövének, miközben a környezetvédők a "Föld tüdeje" miatt kongatják a vészharangot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×