Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Zárónyilatkozat: A szabadkereskedelemért álltak ki a G20-ak

A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilatkozatukban a G20 országcsoport oszakai csúcstalálkozóinak résztvevői.

Összegezve a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport a kétnapos csúcstalálkozójának eredményeit a "házigazda", Abe Sindzó japán kormányfő azt mondta: a résztvevők egységeses álláspontrra jutottak abban, hogy meg kell teremteni az igazságos, diszkrimináció nélküli szabadkereskedelmet, és ezután napirendre kerül az ehhez szükséges szabályok gyors kidolgozása, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elkerülhetetlen reformjának az alapját képezik majd.

A zárónyilatkozat nem tett említést a protekcionizmusról. A G20-ak - Ausztrália kezdeményezésére - felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozandó a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Canberra a több mint ötven halálos áldozatot követelő márciusi christchurchi merényletből okulva kezdeményezte a passzus beemelését a zárónyilatkozatba.

Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában.

Nincs egyetértés a klímaváltozás ügyében

Abe Sindzó nem rejtette véka alá, hogy a klímaváltozást illetően jelentős véleménykülönbségek voltak a résztvevők között. A záródokumentum is tükrözte az Egyesült Államok és a többi tagország között fennálló megosztottságot. Két különálló passzus rögzítette azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, a többi tagállam pedig elkötelezett a megállapodás betartása iránt.

Az oszakai találkozón ezúttal kétoldalú tárgyalások kaptak leginkább figyelmet, azon belül is Donald Trump amerikai elnök találkozója Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump és Hszi találkozója elsősorban az országaik között dúló kereskedelmi háború miatt került a figyelem központjában. Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között. Hozzátette: Kína megígérte, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Trump egyúttal jelezte:

a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban.

Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését.

Az amerikai elnök Oszakából Szöulba utazott szombaton, és meglepetésként hatott az előzőleg tett bejelentése, hogy egy kézfogás erejéig találkozna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel a két Korea határán fekvő demilitarizált övezetben, amelyet a programja szerint amúgy is felkeres. Trumpnak az sem okozna neki gondot, hogy észak-koreai területre lépjen, de Phenjan egyelőre érdemben nem reagált a felvetésre.

Trump bírálta Oszakában az amerikai-japán biztonsági szerződést, és annak felülvizsgálatát kezdeményezte Abe Sindzóval folytatott tárgyalása során. Aláhúzta, hogy nem akarja felmondani a szerződést, de szerinte az egyoldalú és túl nagy terhet jelent az Egyesült Államoknak.

Az amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozva újra kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása ügyében. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, amelynek szállítása előreláthatólag, az ütemezésnek megfelelően, júliusban elkezdődik.

Átütő döntések nélkül

Vlagyimir Putyin a csúcstalálkozó végén sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Oszakában nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világkereskedelem fejlődése iránti elkötelezettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcsolatos információk internetes terjesztésével. A Trumppal tartott másfél órás megbeszéléséről azt mondta, jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról. Az orosz elnök tárgyalt Trumppal tárgyalt a szíriai helyzetről és a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészekről is

A Theresa May brit miniszterelnökkel tartott oszakai tárgyalásairól Putyin azt mondta, hogy szükség volt a megbeszélésre annak ellenére, hogy May hamarosan távozik a tisztségéből. "Ez kis lépés volt, de jó irányba tettük, és nem vész kárba" - fogalmazott az orosz elnök. May ugyanakkor egyértelművé tette: nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×