A populisták előretörése és a brexit ellenére erős marad az EU német-francia tengelye – legalábbis ezt próbálja kommunikálni Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár az országaik közötti együttműködés elmélyítésével.

A két vezető megállapodott abban, hogy kiterjesztik a II. világháború utáni kibékülés és az európai integráció sarokövének tartott 1963-as Elysée-szerződést.

Az új megállapodást szintén a határmenti Aachen városban, az eredeti találkozó helyszínén írják alá január 22-én. Aachen azért is fontos jelkép, mert itt volt a kontinens egy részét a Római Birodalom bukása után egyesítő Nagy Károly frank király fővárosa.

De miről is szól az új alku? A kiszivárgott szöveg eljutott a Reuters hírügynökséghez, és ebben szerepel például, hogy a felek elmélyítik az együttműködést a külpolitikában, védelemben, a kül- és belbiztonsági kérdésekben, emellett

lépéseket tesznek, hogy Európa függetlenül tudjon fellépni.

Macron hivatala úgy fogalmazott, hogy a szerződés kiterjesztése lehetőséget ad a két európai hatalomnak, hogy szembe nézzenek a 21. század kihívásaival úgy, hogy keretet teremt egy még inkább szuverén, egyesült és demokratikus Európának.

Figyelemre méltó elem, hogy

a felek célként tűzték ki, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjává váljon.

A testületben a háború utáni atomhatalmak kaptak helyet, Németország felvétele – a brit uniós kilépés után – fenntartaná az európaiak befolyását, de új elem lenne, hogy egy exportgazdasága és nem atomfegyverei miatt befolyásos ország kapna helyet benne.

A szerződés szövege ugyanakkor aggodalmat kelthet a NATO-híveinek körében. Macron már korábban jelezte, hogy szerinte önálló európai hadsereget kellene létrehozni. A német-francia tengely erősítésének híre egybeesik azzal, hogy az Egyesült Államok diplomáciai szempontból leminősítette az uniós képviseletet Washingtonban, mert a gyakorlatban már nem kezeli úgy, mint egy másik ország nagykövetségét.

A populisták által hevesen támadott Macron és Merkel közben azoknak az európai nacionalista politikusoknak is üzenni akart, akik lazítani akarják az uniós kereteket.

Az ellentmondásosan megítélt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini például szerdán közölte: szeretné Lengyelországgal vállvetve átformálni az EU-t a közelgő európai parlamenti választások után.

A gyakorlatban a franciák és németek szorosabbra vonják a hírszerzési és rendőri szervek együttműködését, valamint harmonizálják gazdasági szabályozásukat és közös gazdasági tanácsadó testületet hoznak létre – felmerül a kérdés: mindez a kétsebességes Európa előszobája lesz-e?