Ismét forró volt a hangulat Barcelonában – egy évvel a spanyol kormány által alkotmányellenesnek nyilvánított és a részvételi arány miatt eltérően értelmezhető függetlenségi népszavazás után tömegek lepték el az autonóm tartományban az utcákat.

Barcelonában, ahol 180 ezerre becsülték a felvonulók számát, összecsaptak a rendőrökkel az elszakadás hívei.

A rohamegységek gumibotokkal oszlatták a tömeget a katalán regionális parlament épülete előtt, miközben több száz aktivista órákon át megszállva tartott néhány vasútvonalat.

A nyelvében és kultúrájában a többi spanyol tartománytól különböző autonómiában tavaly október 1-én rendezett népszavazást a szeparatista kormányzat. A madridi hatóságok ezt jogellenesnek minősítették és a rendőrök néhol akadályozták a szavazást, amelyen a többség a kiválás mellett tette le voksát.

Ugyanakkor a részvételi arány miatt úgy is lehet értelmezni az eredményt, hogy csak a katalán társadalom kevesebb, mint 40 százaléka akar teljes önállóságot Madridtól.

Totális elszakadást akarnak

A mostani tüntetéseket a Köztársaság Védelmi Bizottságai nevű csoport szervezte, amely totális elszakadást akar a spanyol királyságtól. A CDR néven ismert szervezet aktivistái leállították a Barcelona és Figueres közötti vasúti közlekedést. Emellett elárasztották Lleida és Barcelona utcáit és lezárták a katalán főváros és Madrid közötti autópályát.

A CDR aktivistái emellett több külföldi nagyvárosban, így Londonban és Párizsban is tüntettek – írta a BBC.

Nacionalista húrok

A tavaly decemberben bevezetett közvetlen irányítás után Madrid visszaadta a tartomány igazgatását a katalánoknak, miután júniusban egy új, nacionalista autonóm kormányzat lépett hivatalba. Az előző vezetés tagjai más európai országokba menekültek és a spanyol hatóságok zendülés miatt vádat emeltek ellenük és kiadatásukat kérték. A mozgalom vezére, Carles Puigdemont és öt társa esetében a spanyol főügyészség végül visszavonta az európai elfogatási parancsot, de fenntartotta a vádakat.

Közben az új katalán vezetés is nacionalista húrokat penget, a helyi kormányzat élére állt Quim Torra például méltatta az aktivistákat, amiért „növelik a Madridra nehezedő nyomást”. A katalán származású spanyol külügyminiszter, Josep Borell erre figyelmeztette, hogy a regionális kormány felelőssége a rend fenntartása.

Tudósítók megjegyzik, hogy egy júliusi közvéleménykutatás azt sugallja:

a tartományban túlsúlyba kerültek az elszakadáspártiak, mert a lakosok közel 47 százaléka válna ki Spanyolországból a maradni kívánó 45 százalékkal szemben.

A Local című angol nyelvű lap katalánokat kérdezett arról, hogy miképp befolyásolja a helyzet a családi és baráti kötelékeket. Az unionista érzelmű lakosok arról beszéltek, hogy zaklatják őket – már azért is, ha a spanyol nemzeti válogatott sikerét ünneplik. Függetlenségpártiak viszont tagadták, hogy személyes szinten feszültség lenne, bár azt mondták: vannak ismerőseik, akikkel inkább nem beszélnek politikáról, hogy fennmaradjon a jóviszony.