A képviselők 418 igen és 207 nem szavazattal fogadták el azt az állásfoglalást, amely a feltételességi mechanizmus elindítását szorgalmazza. Az eljárás végső soron akár az uniós források felfüggesztéséhez is vezethet. A vita hátterében az elmúlt évek kormányzati lépései állnak.

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága szerint több változtatás – például a büntető törvénykönyv módosítása, a Speciális Ügyészség és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség megszüntetése, illetve korrupcióellenes intézmények gyengítése – növelheti az uniós forrásokkal való visszaélés kockázatát. Emellett felmerültek konkrét visszaélési gyanúk is, például olyan támogatott projektek kapcsán, amelyek kormányközeli szereplőkhöz köthetők.

A parlamenti többség szerint mindez indokolttá teheti az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer alkalmazását. Első lépésként az Európai Bizottság hivatalosan figyelmezteti az adott országot, és lehetőséget ad a kifogásolt problémák orvoslására. Ha ez nem történik meg, pénzügyi szankciók, akár a támogatások felfüggesztése is következhet.

A szlovákiai európai parlamenti képviselők közül senki sem támogatta a javaslatot. Többen ellene szavaztak, mások pedig tartózkodtak vagy nem vettek részt a voksoláson.

A kormányzó Hlas párt és az ellenzéki Kereszténydemokrata mozgalom képviselői egyaránt azzal érveltek, hogy az uniós források esetleges befagyasztása elsősorban a szlovák lakosság életszínvonalát rontaná, a terhek végső soron az adófizetőkre hárulnának, nem pedig az önkormányzatokra, vállalkozásokra vagy iskolákra. Egyes politikusok szerint az Európai Parlamentnek nincs is hatásköre ilyen kérdésekben dönteni, és a kezdeményezés inkább politikai nyomásgyakorlásnak tekinthető.

Ha azonban a bizottság valóban úgy döntene, hogy pénzügyi intézkedéseket alkalmaz Szlovákiával szemben, azokat még az EU-tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk az Európai Unió Tanácsában. Ehhez elegendő a minősített többség.

Nem ez lenne az első ilyen eset az Európai Unióban.

Korábban Magyarországgal szemben már alkalmazták a jogállamisági mechanizmust korrupciós kockázatok miatt, míg Lengyelország esetében más eszközökkel függesztettek fel forrásokat

az igazságszolgáltatással kapcsolatos viták miatt.