Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az uniós pályázatok lehívásának adminisztratív részét igyekszik leleplezni és kivizsgálni: azonosítja a gyanús projekteket és leállítja a pénzek felhasználását. A felelősök megbüntetése azonban a helyi szervek dolga, akiknek a hivatal elküldi az indítványokat. Margarete Hofmann, az OLAF igazgatója szerint azonban Szlovákia sokkal kevesebbet foglalkozik a csalók megbüntetésével, mint más uniós országok.

„A tagállamok ellenőrző szervei függetlenek, nem kötelesek egyetérteni a mi véleményünkkel, de

az uniós tagállamok átlagban 42 százalékban elfogadják a mi indítványainkat, Szlovákia ezzel szemben csupán az esetek 18 százalékában“

– mondta el az igazgató.

Miroslav Hlivák, a Szlovák Közbeszerzési Hivatal elnöke azt állítja, hogy az utóbbi hónapokban jobb lett az együttműködés a szlovák főügyészséggel, így százalékosan is emelkedett a gyanúsítottak száma. „A hivatal már a valós eljárás során kapcsolatba lép a főügyészséggel vagy a Monopolellenes Hivatallal, és átadja nekik a megszerzett információkat“ – fejtette ki Hlivák.

René Vanek szlovák főügyészhelyettes is azt állítja, hogy idén nagyobb mértékben büntetik az uniós pályázati visszaélések elkövetőit, mint tavaly. „Az OLAF korábban nem emelt panaszt a bűnvádi feljelentések elutasítása ellen“ – figyelmeztetett a főügyészhelyettes.

Margarete Hofmann úgy véli, a csalók leleplezésében az Európai Ügyészség is segítséget nyújthatna. A törvény, mely az Európai Ügyészség szlovákiai képviselője kiválasztásának módját meghatározza, júniusban került első olvasatba a pozsonyi parlament elé.