Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.23
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Totális katasztrófával szembesülhet a brit kormányfő

"Totális katasztrófával" szembesülhet a brit kormányfő

Nem jött be a politikai hazárdjáték Theresa Maynek az előrehozott választásokkal – a brit konzervatívok elvesztették a kormányzáshoz szükséges parlamenti többségüket. Bár a toryk maradtak a legnagyobb parlamenti párt, nem jött össze az az elsöprő többség, amivel May meg akarta erősíteni a hatalmát.

Május után a június már nem volt kedves Theresa May brit miniszterelnöknek. Azt követően, hogy a tavalyi sokkoló Brexit-népszavazás után lemondott elődje, David Cameron, a konzervatív párt - és nem a választók – őt tolták a hatalomba. Sokáig azt ismételgette, hogy 2020-ig biztosan nem lesznek választások.

Tavasszal azonban úgy érezte: eljött a pillanat, hogy súlyos csapást mérjen az ellenzékre, és parlamenti választás útján is megerősítse mandátumát. Nem sikerült, és a brit politikai életben ritka helyzet, a „Hung Parliament” állt elő. Sok nyelvben a kifejezésnek nincs pontos fordítása, van ahol blokkolt parlamentnek nevezik.

Néhány függőben lévő választókerületi eredmény ellenére reggelre világossá vált, hogy a konzervatívok ugyan a legnagyobb parlamenti párt maradnak, várhatóan 319 mandátummal, de elvesztették a kormányzáshoz szükséges többséget – ehhez 326 mandátum szükséges. A legfontosabb ellenzéki erők mindössze néhány mandátummal maradnak el tőlük, és ha az összes többi pártot is beszámítjuk, akkor

a toryk kisebbségbe kerülhetnek Westminsterben.

Theresa May konzervatív cunamira számított, ezzel szemben – ahogy a BBC vezető politikai tudósítója megjegyezte – totális politikai katasztrófával szembesülhet. Főleg úgy, hogy kampányszlogenje az „Erő és stabilitás” volt, amely szerinte szükséges volt ahhoz, hogy az EU-ból kilépő szigetország vezetőjeként nagy támogatottságot maga mögött tudva tárgyalhasson a többi 27 tagállammal.

Bár May papíron megnyerte a választást, de

már néhány saját képviselője is a lemondását követeli,

és lehetséges az is, hogy akár az ellenzék hozhasson létre kormányt, s akár Jeremy Corbyn munkáspárti vezér legyen a miniszterelnök – a többi párt valamilyen formában koalíciót tud létrehozni.

May első reakciója ugyanakkor nem a lemondás volt, és megismételte, hogy az országnak stabilitásra van szüksége.

A brit voks másik olvasata ugyanakkor az, hogy a Brexitet pártoló vagy legalábbis elfogadó erők látványosan nyertek. Az uniós kilépéshez vezető népszavazás visszafordításáért egyedül a 12 parlamenti helyre számító Liberális Demokraták kampányoltak. A konzervatívok kilátásba helyezték a totális szakítást a kontinenssel, míg a látványosan felzárkózott Munkáspárt elfogadja és hajlandó levezényelni a Brexitet – igaz, úgy, hogy valamiféle alkura törekszik az európai országokkal.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×