Politikai tehetetlenség és szereptévesztés jele, hogy miniszterek és államfők a médiával csaknem versengve, hisztérikus, felháborodott üzeneteket tesznek közzé a világhálón, ahelyett, hogy konkrét terveket készítenének a menekülthullám kezelésére - nyilatkozta a Le Figaro című napilapnak Jean-Pierre Le Goff francia szociológus, aki egyebek mellett a múlt héten a világsajtót bejárt, a török partoknál vízbe fúlt szír kisfiút ábrázoló fénykép közzétételének a hatásait elemezte.

Szerinte minél inkább érzelmi síkra terelődik a menekülthelyzet kérdése, annál nehezebb racionálisan beszélni róla, ráadásul azáltal, hogy a politikusok egy része, illetve a mértékadó média lelkiismeret-furdalást és bűntudatot igyekszik kelteni az európaiakban, lassan az is elhomályosul, hogy a kialakult helyzetért iszlám terrorista csoportok felelősek.

Hasonló hangnemben nyilatkozott a Franciaországban komoly figyelemmel kísért Jacques Sapir, baloldali kötődésű közgazdász, egyetemi tanár is, aki számára megdöbbentő, hogy az Európai Unió vezetése nem tudja kezelni a menekült-kérdést, ehelyett ujjal mutogat a magyar kormányra, amiért kerítést épít a határán. A szakember szerint mindez azt jelzi, hogy az Unió nem működik, úgy vélve, hogy a menekült-ügy kapcsán "szemünk előtt zajlik az Európai Unió erkölcsi halála".

Jacques Sapir szerint a menekültkérdésben mind az uniós, mind pedig a francia politikai vezetés nagyfokú képmutatásról tesz tanúbizonyságot. A franciák kapcsán a közgazdász azt mondta: bírálják a magyar kormányt a határzár miatt, miközben Calais-nál szögesdrótkerítéssel védik a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Csalagút bejáratát. "Nem értem, hogy a Csalagutat védő szögesdrót miképpen demokratikus, a magyar-szerb határon épült kerítés pedig antidemokratikus" - tette hozzá.

A közgazdász úgy vélte, az uniónak már rég hajókat kellett volna küldenie a török vagy a görög partokhoz, hogy a menekülteket onnan Németországba szállítsák, hiszen Berlin bejelentette: kész 800 ezer migráns befogadására.
A német fogadókészséget egyébként Franciaországban alapvetően pragmatikus lépésnek tartják, számos szakértő azt hangsúlyozza, hogy az öregedő német társadalomnak égető szüksége van friss munkaerőre, amit az ottani politikusok moralizáló diskurzussal álcáznak.

A baloldali beállítottságú Le monde diplomatique főszerkesztő-helyettese, Dominique Vidal ehhez még hozzátette: a német vezetés a menekültek befogadásával igyekszik helyrehozni azt a katasztrofális képet, amely a görög válság kapcsán tanúsított agresszív magatartása következtében alakult ki róla. Szerinte ebből a szempontból akár azt is lehet mondani, hogy a menekültválság kétszeres hasznot hoz Berlin számára.