Nürnbergben a Szövetségi Munkaügyi Hivatal azzal számol, hogy január elsejét követően - elhelyezkedést keresve - közel 180 ezer román és bolgár munkavállaló érkezik Németországba. Románia és Bulgária ugyan már hét éve tagja az Európai Uniónak, de a berlini kormány annak idején elérte, hogy a két ország állampolgárai német földön csak rendkívüli esetben vállalhattak munkát.
Most ez az átmeneti időszak lejárt és a Szövetségi Munkaügyi Hivatal román valamint bolgár tolmácsok bevonásával készül az új álláskeresők fogadására. Számukra német nyelvtanfolyamokat is indítanak, valamint anyanyelvükön írt tájékoztatókon hívják fel a figyelmüket az integrációt szolgáló kínálatokra.
A két uniós tagállamhoz földrajzilag legközelebb fekvő Bajorország kormánya máris jelezte, hogy szigorúan ellenőrzi majd a munkakeresők tényleges szándékát, és akit rajtakap, hogy csupán a bőkezű szociális juttatások végett hagyta el szülőföldjét, azt rövid úton kitoloncolja. Álláspontjának alátámasztására felhozta, hogy a jobb jövő reményében már a közelmúltban is nagyszámban érkeztek képesítés nélküli román és bolgár állampolgárok, akiknek jórészét humanitárius szervezetek tartják el.
A bajor kormány kilátásba helyezett megkötéseit élesen bírálta a berlini koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt, és rámutatott arra, hogy az uniós rendelkezések értelmében a munkavállalás kezdetét követő első három hónapban a fogadó országok szociális intézményei nem kötelezhetők juttatások megadására.
Migrációs szakértők vélemény szerint is elhibázott a bajor konzervatív kormány magatartása, mert Romániából és Bulgáriából várhatóan olyan jól képzett munkakeresők fognak érkezni, akikre a német gazdaságnak igencsak szüksége van. Mint ismeretes, ipari vezetők már régóta arra ösztönzik a berlini kormányt, hogy ne csak az EU tagállamok jól felkészült fiatal munkavállalói előtt tárják szélesre a kapukat.
A rendőrség szerint gond van az új Sió-zsilippel