Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
316.98
bux:
130480.19
2026. február 10. kedd Elvira

Az ateisták jobban ismerik a vallást, mint a hívők

Az amerikaiakat a fejlett világ egyik legvallásosabb népének tartják, ám felmérések szerint a többségi protestánsok és római katolikusok kevesebbet tudnak saját és mások vallásáról, mint például az ateisták, vagy a zsidók.

Az Egyesült Államok a populáris kultúrában a szenvedélyes prédikátorokról is ismert. A szabad vallásgyakorlás alkotmányos jog, és egy sor olyan szektát ismernek el vallásként, amelyet a világ más részein nem. A bibliai teremtést egy sor iskolában tudományos tényként oktatják.

Megdöbbentő módon azonban egy felmérésből az derül ki, hogy a hívők jelentős része nincs tisztában saját vallása tanaival, és szinte alig tud valamit a más vallásokról, amelyek gyakorlói pedig akár a szomszédjai lehetnek.

A katolikusok 45 százaléka például nem tudta, hogy az egyház tanítása szerint az úrvacsora során kapott bor és ostya nem jelkép, hanem valóban Krisztus vérévé és testévé változik. A protestánsok több mint fele nem tudta, hogy Luther Márton vitairatai nyomán indult meg a reformáció. A zsidók egytizede azzal nem volt tisztában, hogy a mór Spanyolországban született Maimonidész, a zsidó vallásjog rendszerbe foglalója - zsidó volt.

A felmérést a Pew Vallási és Közéleti Fórum nevű szervezet készítette, hogy felmérje a Biblia tanainak és a történelem jelentős vallási személyeinek ismeretét.

A felmérés résztvevőinek 32, többé-kevésbé nehéz kérdésre kellett válaszolniuk. Meg kellett nevezniük az iszlám szent könyvét, a Biblia első könyvét és megválaszolniuk azt, hogy melyik évszázadban alapították a mormon vallást. Átlagban a kérdések felére adtak helyes választ.

A legjobb pontszámot az ateisták és az agnosztikusok, az Isten létében nem hívők, de azt nem is tagadók érték el. Õket követték a zsidók és a mormonok, majd a protestánsok és a katolikusok. A kutatók szerint jobbára az iskolázottság dönti el, ki mennyit tud a vallásról.

A kereszténységről a mormonok tudják a legtöbbet, 12 kérdésből átlagban nyolcra jó választ adtak. A fehér evangélikusok átlagban hétszer válaszoltak helyesen. Mások vallásáról a legtöbbet a zsidók, az ateisták és az agnosztikusok tudnak a legtöbbet. Az amerikaiak kevesebb, mint fele tudja, hogy a dalai láma buddhista, és kevesebb, mint 40 százaléka, hogy Visnu és Siva hindu istenségek.

A felmérésből az is kiderül, hogy az amerikaiak nincsenek tisztában az állami iskolákban történő vallásos oktatás alkotmányos korlátaival. A többség tudja, hogy az állami iskolákban a tanárok nem tarthatnak imádságot, de azt nem, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán felolvashatnak a Bibliából az irodalomórán - azaz úgy gondolják, hogy szigorúbban szabályozzák az iskolákban a vallást, mint valójában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×