Infostart.hu
eur:
364.85
usd:
325.63
bux:
142851.33
2026. október 12. hétfő Miksa
Slovakian flag with Czech flag on a tree stump isolated
Nyitókép: Golden_Brown/Getty Images

Csehország és Szlovákia új stratégiai együttműködésre készül

Csehország és Szlovákia újra elmélyítheti kapcsolatait. A két ország memorandumot tervez aláírni az együttműködés megerősítéséről. A memorandum célja, hogy stratégiai szinten erősítse a két ország kapcsolatát, különösen a gazdaság, az energetika, a közlekedés, a védelem, a kultúra, az oktatás, a tudomány és az egészségügy területén.

A cseh kormányhivatal indoklása szerint a dokumentum „közös szándékot mutat a kölcsönös együttműködés további elmélyítésére és rendszerszintű fejlesztésére”. A memorandum hangsúlyozza a rendszeres stratégiai párbeszéd fontosságát, és célja, hogy Prága és Pozsony álláspontja összehangolt legyen a kül- és európai politikában, így az Európai Unióban, a NATO-ban és a Visegrádi Négyek csoportjában is. A dokumentum szerint a hangsúly mindkét ország biztonságának, stabilitásának és szuverenitásának támogatásán van.

A szlovák külügyminisztérium közlése szerint a memorandum aláírására március 31-én kerülhet sor, a két kormány kilencedik közös kabinetülésén. A megállapodás előkészítése idén január 8. után kezdődött, amikor Andrej Babiš cseh miniszterelnök Pozsonyba látogatott, első alkalommal újraválasztása után. Robert Fico szlovák kormányfő a találkozón hangsúlyozta a két ország történelmi és testvéri kapcsolatát.

„A különböző politikai nyilatkozatok elhalnak, de a két rokon állam kapcsolatai megmaradnak”

– fogalmazott az év elején Fico. A memorandum preambuluma kiemeli a béke megőrzésének fontosságát Európában és a világban, valamint az európai szuverén államok közösségének alapvető értékét. A dokumentum az Európai Unióban és az ENSZ-ben is szorosabb együttműködéssel számol, különösen a katonai anyagok exportjának ellenőrzésében, valamint a fegyverrendszerek és lőszerek gyártásában, a kutató-, technológiai és javítóipari vállalatok bevonásával.

Az előző cseh kormány, amelyet Petr Fiala vezetett, a két ország közötti kormányközi konzultációkat minimálisra csökkentette. Fiala ezt azzal indokolta, hogy a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben jelentős nézetkülönbségek voltak közte és Robert Fico között, különösen az Oroszország Ukrajna elleni inváziójának megítélésében. Andrej Babiš azonban többször is bírálta a kommunikáció korlátozását.

„Ez nemzetközi politika, nem gyerekjátszótér. Ott talán működik az, hogy ha valaki rosszul viselkedik, akkor nem beszélünk vele. A kormánynak azonban nem szabad kisgyermekként viselkednie. Nem lehet elzárkózni csak azért, mert a másik fél másként gondolkodik”

– mondta. A Csehország és Szlovákia közötti memorandum nemcsak a történelmi kapcsolatokat erősíti majd, hanem a jelenlegi politikai és gazdasági együttműködés új szintjét is megcélozza, hangsúlyozva a biztonságot, a stabilitást és a közös európai értékeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot javasol – az elemző elmondja, hogy állunk

Az IMF adóreformot javasol – az elemző elmondja, hogy állunk

Drasztikus adóreformot javasol a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről. A Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója szerint a megállapítások nagy része nem ismeretlen a hazai közgazdászok számára.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Megvan mit ront el az EU, ami Magyarországot is nyomja

Megvan mit ront el az EU, ami Magyarországot is nyomja

Az Európai Unió versenyképességi lemaradása abból fakad, hogy kevesebbet fektet a jövő technológiáiba, és a meglévő tudását és tőkéjét is kevésbé hatékonyan alakítja gazdasági teljesítménnyé, mint az Egyesült Államok vagy Kína – erre a következtetésre jut az Európai Bizottság két friss, különálló elemzése is. Az EU a kutatási innovációs beragadás mellett az egységes piacban rejlő méretelőnyt sem tudja teljesen kihasználni. A külső sokkok az uniós gazdaságot a beruházásoknál és a vállalatok növekedésénél érik a legérzékenyebben, ami a technológiai felzárkózást is lassítja. Mindez Magyarországot is nyomja: az alacsony tudásintenzitás a gazdaságban, valamint a külső sokkok időzített bombaként ketyegnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×