A haderőfejlesztés ismét hangsúlyos kérdés lett Németországban is, párhuzamosan a sorkatonai szolgálat lehetséges bevezetésével. A NATO ajánlása értelmében Németországnak 450-460 ezer főre kellene növelnie a hadserege létszámát a jelenlegi 185 ezerről, miközben mintegy 50 ezer tartalékossal számolhatnak.
Mindenesetre a haderőfejlesztés elindult, évtizedes lemaradást kell behozni, és számtalanszor elhangzik például az egyébként „elég kardcsörtető” Boris Pistorius honvédelmi miniszter részéről is, hogy „azért kell fegyverkeznünk, hogy ne kelljen háborúznunk”, ami azért egy erősen hidegháborús logika – mutatott rá Prőhle Gergely.
Ám a fegyverkezés végtelenül lassan halad – tette hozzá.
„Egyrészt mert hiába van számos innováció a német haditechnikában, a dróntechnikában például, ennek ellenére az Európában eladott fegyverek 80 százaléka még mindig amerikai. Ennek ellenére a németek is beszélnek az önálló európai hadseregről. Magyarország sem véletlenül német fegyvereket, harckocsikat, helikoptereket vásárolt, ez is egy jelzés abba az irányba, hogy valóban lenne szükség egy európai haderőfejlesztésre és egy haditechnikai fejlesztésre, ami egyébként a magyar uniós elnökségnek is fontos aspektusa volt. De addig még nagyon sok víznek le kell folynia a Rajnán, amíg ebből valós gyártókapacitás lesz” – vázolta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója.
A haderőfejlesztés célja az is lenne, hogy az ipar kapjon egy lökést, erről szólnak a Rheinmetall és számos más nagy német cég befektetései, és persze az is, hogy minden háborúnak van árfelhajtó hatása. Például azok a harckocsi-töltények, amelyeket korábban 1500-2000 euróért adtak el, azok most 10-12 ezer euróba kerülnek – mutatott rá.
A korábbi hallgatás után most már téma Németországban a sorkatonai szolgálat is, aminek ügye a politikán kívül a társadalmat is megmozgatja, ugyanis március elején több ezres diáktüntetések voltak Németország több városában is, tiltakozva ezen tervek ellen.
Mint Prőhle Gergely felidézte, a Bundestagnak van egy megbízottja, jelenleg egy CDU-s képviselő, aki az SPD-s hadügyminisztérium, illetve a hadsereg állapotát méri föl. A mintegy százoldalas jelentés nemrég készült el, ebben szerepel ez a bizonyos, nagyjából 185 ezer fős létszámadat, de az is, hogy a tavalyi évben – és ez egy forradalmi változásnak minősül – ötezerrel nőtt az állandó alkalmazottak létszáma a német hadseregben. Ugyanakkor az is szerepel benne, hogy a közlegények aránya csupán 29 százalék, és gyakorlatilag minden közlegényre jut egy tiszt, ami a konkrét hadra foghatóság szempontjából nem jelent sok jót.
A volt berlini nagykövet szerint egyfelől nagy fluktuáció tapasztalható a hadseregben, másfelől vannak infrastrukturális hiányosságok, ugyanis nincs elég laktanya, illetve ami volt, azt eladták, lakótelep lett belőle, vagy lerohadt. Tetézi a gondokat, hogy ha nem sikerül a professzionális katonaság létszámát máshogy megfelelő mértékben növelni, akkor a sorkatonaságot valamilyen módon újra kell éleszteni. Ezt nagyon óvatosan csinálják, önkéntes alapon tervezik egyelőre, most a kérdőíves szándékfelmérés zajlik.
Megemlítette még, hogy ha a 18 évesek nem katonai szolgálatra mennek, akkor civil szolgálatot kellene végezniük, ami azt jelenti, hogy fiatal egy éven át, egyetemi évei előtt egy szociális otthonban vagy egy kórházban, minimális anyagi juttatásért gyakorlatilag szociális munkát végez.
„Amikor a fiatalok ezek ellen tüntetnek, azt akár kényelmi szempontból is meg tudom érteni. Ez nem feltétlenül a lánglelkű pacifizmus jele” – jegyezte meg Prőhle Gergely.






