A Dobson Szabolcs által jegyzett szakmai elemzés hangsúlyozza, hogy a megadott számérték nem a mostani hőhullám bizonyított halálos áldozatainak száma, hanem egy előzetes referencia-forgatókönyv eredménye, mivel a 2026-os időszak tényleges mortalitási adatai még nem állnak rendelkezésre.

Főbb megállapítások és összefüggések

A tartós hőterhelés nemcsak közvetlen hőgutát okozhat, hanem súlyosbíthatja a meglévő krónikus betegségeket is. Magyarországon 2011 és 2023 között a hőhullámokhoz kapcsolódó éves országos többlethalálozás átlagosan 814 fő volt.

A hazai vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy a hőhatás a 65 év felettieknél erősebben jelentkezik,

a legnagyobb mortalitási többlet pedig a 75 év felettieknél figyelhető meg.

A hőség mortalitási következményei eseményről eseményre változnak; az NNGYK által közölt 15 százalékos országos átlag nem merev szabály, a korábbi adatok alapján a riasztási fokozatok alatt széles tartományban mozgott a relatív többlethalálozás.

A halál időpontja és az anyakönyvi regisztráció közötti átfutási idő miatt a tényleges eseményspecifikus mortalitási hatást csak a későbbiekben, napi halálozási és meteorológiai adatok idősoros elemzésével lehet majd pontosan meghatározni – teszi hozzá a szerző.