Infostart.hu
eur:
364.43
usd:
331.37
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Unsplash.com

Jön az új aranyláz? A nemesfém másként is kialakulhatott, mint ahogy eddig gondolták

Egy amerikai tudós új magyarázatot talált a vasnál nehezebb elemek, mint például az arany keletkezésére.

A csillagászok évtizedek óta azon tanakodnak, hogy miként jöhettek létre a legnehezebb elemek, mint például az arany. Azt már kiderítették, hogy a világegyetem keletkezésekor – nem sokkal az Ősrobbanást követően –, mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt, már megjelentek a legelső anyagok: a hidrogén, a hélium és talán még a lítium is. Aztán a felrobbanó csillagokból szétrepült a vas, ami beépült az újonnan létrejött égitestekbe. De hogy a vasnál nehezebb elemek, mint az arany miként jöhettek létre, arra mindeddig nem találtak konkrét bizonyítékot.

„Pedig ez egy eléggé alapvető kérdés az univerzum összetett anyagának eredete szempontjából” - mondta Anirudh Patel. A New York-i Columbia Egyetem fizika szakos doktorandusza pár napja publikált ezzel kapcsolatban egy új elméletet a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban.

„Ez egy szórakoztató rejtvény, amelyet valójában még nem oldottunk meg”

- nyilatkozta a tudós a CNN, amerikai hírtelevízlónak.

Eddig a kutatók a legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a nehéz elemek a neutroncsillagok ütközésekor keletkezhetnek. Az ilyen égitestek valószínűleg az életük végén felrobbanó óriáscsillagok magjából alakulhatnak ki. Jellemzőjük, hogy viszonylag kis méretűek, alig 20 kilométer az átmérőjük, viszont hihetetlenül sűrűek. A bennük lévő anyag annyira összetömörödött, hogy abból egy teáskanálnyi itt a Földön több milliárd tonnát nyomna.

Amikor két nehézsúlyú égitest összeütközik óriási gamma-sugárzás kíséretében létrejönnek a nehéz elemek. Csakhogy az első ilyen csillagkarambol sok milliárd évvel az Ősrobbanás után történt, viszont addigra már bizonyíthatóan volt arany a kozmoszban. Méghozzá a jelenlegi mennyiség jó egytizede. Azt azonban a csillagászok nem értették, hogy ez miként keletkezhetett.

Van a neutroncsillagoknak egy csoportja, a magnetárok, amiket rendkívül erős mágnesesség vesz körül. Csak hogy érzékeltethető legyen: ez az erőtér ezer kilométerről már halálos lenne az emberre, míg a Hold-Föld távolság felétől minden adatot letörölne egy bankkártyáról. Szerencsére a közelünkben nincsenek ilyenek.

Anirudh Patel ezeket vizsgálva új magyarázatot talált a nehéz elemek keletkezésére. Abból indult ki, hogy az ilyen égitestek felszínét egy vékony kéreg borítja, míg a belsejükben állandó mozgásban lévő, folyékony mag van. Ez folyamatosan feszültséget gerjeszt a kéregben, és ez ugyanolyan rengéseket okoz, mint a földmozgások. A csillagrengések gamma-sugárzást hoznak létre, és ezt már sikerült dokumentálni. Ám az is kiderült, hogy időnként – a földihez hasonlóan – rendkívül erősek ezek a rengések. A csillagászok azt feltételezik, hogy

ilyenkor bizonyos mennyiségű anyag lövell ki a magnetár kérgéből és szétszóródik a világegyetemben.

Anirudh Patel a heves csillagrengések gerjesztette gamma-sugárzásokat elemezve rájött, hogy azok nagyon hasonlóak ahhoz, mint ami a neutroncsillagok ütközésekor, vagyis az arany létrejöttekor is megfigyelhető. Szerinte a nehéz elemek a magnetárok intenzív csillagrengéseikor is létrejönnek, és a kéreg anyagának kilövellésekor szétszóródnak a kozmoszban. Úgy véli, az elméletét az is alátámasztja, hogy a magnetárok csillagrengéseire és az ezekből eredő hatalmas kilövellésekre már az ősrobbanást követő néhány millió évben találni bizonyítékokat. Ezzel magyarázható hogyan került arany a világűrbe jóval az első neutroncsillagok összeütközése előtt.

Az új elmélettel persze nem mindenki ért egyet. Dr. Eleonora Troja, a Római Egyetem docense, aki 2017-ben először számolt be a neutroncsillag-ütközések röntgensugárzásáról, úgy véli, hogy az eddig begyűjtött adatokból még nem lehet ilyen messzemenő következtetést levonni. Az olasz csillagász azt reméli, hogy a NASA 2027-ben induló Compton Spectrometer and Imager missziója (rövid nevén a COSI) eldöntheti a vitát. A nagy látószögű gamma-teleszkópot arra tervezték, hogy megfigyelje az óriás magnetárkitöréseket és azonosítsa a bennük keletkező elemeket. Ezzel Anidruh Patel is egyetért, és mint mondta, arra számít, hogy a teleszkóp segíthet a csillagászoknak a nehéz elemek más, lehetséges forrásainak kutatásában.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

A hétvégén előkerült készpénzmilliárdok ügye hétfőn is a magyar belpolitika legfontosabb témája maradt. Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában kitért a Seszták Miklóshoz kapcsolódó eljárás során lefoglalt 6,5 milliárd forintra, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ismét a volt miniszter országgyűlési képviselői mandátumáról való lemondását sürgette. A kormányfő a korábbi kabinetek tevékenységének átvilágításáról szintén beszélt, és közölte, hogy eddig 64 ügyben tettek feljelentést. Mindeközben az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés vitája is megkezdődik, amelyet a KDNP azzal támadt, hogy a középosztály lesz a vesztese. Cikkünkben követjük a legfontosabb fejleményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×