Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Rendkívül hosszúra nyúlik az antarktiszi hőhullám - télen

Még az Antarktiszon, a világ leghidegebb földrészén is rendkívül hosszú hőhullámot észleltek a mostani déli féltekei télben - állapította meg a British Antarctic Survey nevű brit sarkkutató intézet.

Thomas Caton Harrison, az intézet egyik munkatársa az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy júliusban a földrész átlaghőmérséklete 3,1 Celsius-fokkal volt magasabb az évszaknak megfelelőnél. Azóta, hogy 1979-től kezdődően jegyzik az adatokat, az 1981-es után ez a második legmelegebb július a déli kontinensen.

A napi átlaghőmérséklet -34,68 és -28,12 Celsius-fok között ingadozott július 15. és 31. között az amerikai Maine állam egyetemének adatai szerint. A legutóbbi rendelkezésre álló adat alapján augusztus 7-én az áltaghőmérséklet -26,6 Celsius-fok volt.

Az Antarktisz északi részén, a Weddell-tenger egy része és a Maud királyné föld között húzódó területen júliusban a hőmérsékleti anomália a 10 Celsius-fokot is elérte. De Caton Harrison úgy gondolja, hogy nem is ez, hanem elsősorban a hőhullám hossza a rendkívüli.

A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban júniusban ismertetett egyik tanulmány szerint a kutatók úgy vélik, hogy újabb mérföldkőhöz érkezhettünk, tudniillik hogy az Antarktisz jégtakarói kiszámíthatatlan ütemben olvadnak az óceánok melegedése miatt.

Az óceánok melegedése mellett nő a vízszintjük is, amit az vált ki, hogy az Antarktiszon mostanra gyorsabb lett a jégolvadás, mint a jégképződés, és ez a szintemelkedés világszerte fenyegeti a part menti lakosságot.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×