Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Unsplash

Több kilométernyi tömör gyémántréteget rejthet a Merkúr felszíne

A felfedezés a kisméretű bolygó több olyan tulajdonságát is megmagyarázza, amit a tudósok eddig nem tudtak hova tenni.

A Nature Communications június 14-i számában megjelent tanulmány szerint a Merkúr felszíne 15 km vastag gyémántréteget rejthet - írja a Live Science cikke nyomán a raketa.hu. Hozzáteszik, valószínűtlen, hogy a gyémántot valaha is kibányásszák, a felfedezés azonban segít megfejteni pár, a bolygót övező rejtélyt.

Az első ilyen talány a Merkúr mágneses tere, ami ugyan gyengébb a Földénél, azonban egy ilyen kicsi bolygó esetén meglepő, hogy egyáltalán rendelkezik ilyennel, ráadásul az égitest látszólagos geológiai inaktivitása mellett.

A NASA Messenger küldetése sötét grafitfoltokat azonosított a Merkúr felszínén, ebből következtetett arra Yanhao Lin, a pekingi High Pressure Science and Technology Advanced Research Center tudósa arra, hogy a bolygónak magas a széntartalma, és innen ered a hipotézis, hogy a bolygó belsejében valami szokatlan dolog történt annak fejlődése során.

Úgy vélik a tudósok, hogy a Merkúr a többi kőzetbolygóhoz hasonlóan alakult ki, tehát lassanként lehűlt egy szénben és szilikátban gazdag magma-óceán. Kezdetben a magmában lévő fémek koagulációjából született meg a bolygó magja, míg a maradék magma köpenyként és kéregként kristályosodott ki - írják. Azonban korábban úgy gondolták, hogy a Merkúr köpenyének hőmérséklete és nyomása csak ahhoz elég magas, hogy a szén grafittá alakuljon át, és mivel a grafit könnyebb a környezeténél, fel tudott emelkedni a felszínre - ez magyarázza a sötét foltokat.

Ám egy 2019-es tanulmány arra következtetett, hogy a bolygó köpenye 50 kilométerrel vastagabb lehet a korábban feltételezettnél, és ez a nagyobb mélység nagyobb nyomást és magasabb hőmérsékletet eredményez a köpeny határán, ami már lehetővé tenné a szén gyémánttá alakulását.

Ezt a lehetőséget vizsgálva belga és kínai kutatók különböző kémiai keverékeket állított elő, amelyek vasat, szilícium-dioxidot és szenet tartalmaztak. Ezek az elegyek összetételükben hasonlóak bizonyos típusú meteoritokhoz, és úgy gondolják, hogy hasonlítanak a fiatal Merkúr magmaóceánjához - írja a lap. Ezen túlmenően a keverékeket vas-szulfidokkal dúsították, mivel feltételezték, hogy a magmaóceán rengeteg ként tartalmazott, ugyanis a Merkúr felszíne jelenleg is kénben gazdag.

A kísérletek azt mutatták, hogy a köpenyben valószínűleg olyan ásványok képződtek, mint az olivin, ami összhangban van a korábbi tanulmányok eredményeivel. Azonban a kutatócsapat azt is felfedezte, hogy ha ként adtak a kémiai keverékhez, az csak sokkal magasabb hőmérsékleten szilárdult meg, és ezek a körülmények már kedveznek a gyémántképződéshez. A csapat számítógépes szimulációi szerint ilyen módosított körülmények között a gyémántréteg akkor kristályosodhatott ki, amikor a Merkúr belső magja megszilárdult.

A számítások kimutatták, hogy ha a gyémántréteg valóban jelen van a mag és a köpeny határán, akkor körülbelül 15 kilométer vastag lehet.

Mint írják, a gyémántok fontosak a bolygó szempontjából, ugyanis hozzájárulnak a mágneses mező létéhez. A gyémántréteg segíthet a hő átvitelében a mag és a köpeny között, ami hőmérsékleti különbségeket hoz létre, és a folyékony vasmag örvénylését idézi elő, ami mágneses mezőt generál.

A gyémántok kitermelése azonban nem igazán lenne lehetséges, ugyanis azon túl, hogy a Merkúr felszínének hőmérséklete nagyon szélsőséges, az értékes ásvány túlságosan mélyen, körülbelül 485 kilométer mélyen található.

A Naprendszer első bolygójáról további információkkal szolgálhat a közeljövőben a BepiColombo küldetés, az Európai Űrügynökség és a Japán Űrkutatási Ügynökség közös missziója, amit 2018-ban indítottak, és várhatóan 2025-ben kezd pályára állni a Merkúr körül.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×