eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Unsplash

Több kilométernyi tömör gyémántréteget rejthet a Merkúr felszíne

A felfedezés a kisméretű bolygó több olyan tulajdonságát is megmagyarázza, amit a tudósok eddig nem tudtak hova tenni.

A Nature Communications június 14-i számában megjelent tanulmány szerint a Merkúr felszíne 15 km vastag gyémántréteget rejthet - írja a Live Science cikke nyomán a raketa.hu. Hozzáteszik, valószínűtlen, hogy a gyémántot valaha is kibányásszák, a felfedezés azonban segít megfejteni pár, a bolygót övező rejtélyt.

Az első ilyen talány a Merkúr mágneses tere, ami ugyan gyengébb a Földénél, azonban egy ilyen kicsi bolygó esetén meglepő, hogy egyáltalán rendelkezik ilyennel, ráadásul az égitest látszólagos geológiai inaktivitása mellett.

A NASA Messenger küldetése sötét grafitfoltokat azonosított a Merkúr felszínén, ebből következtetett arra Yanhao Lin, a pekingi High Pressure Science and Technology Advanced Research Center tudósa arra, hogy a bolygónak magas a széntartalma, és innen ered a hipotézis, hogy a bolygó belsejében valami szokatlan dolog történt annak fejlődése során.

Úgy vélik a tudósok, hogy a Merkúr a többi kőzetbolygóhoz hasonlóan alakult ki, tehát lassanként lehűlt egy szénben és szilikátban gazdag magma-óceán. Kezdetben a magmában lévő fémek koagulációjából született meg a bolygó magja, míg a maradék magma köpenyként és kéregként kristályosodott ki - írják. Azonban korábban úgy gondolták, hogy a Merkúr köpenyének hőmérséklete és nyomása csak ahhoz elég magas, hogy a szén grafittá alakuljon át, és mivel a grafit könnyebb a környezeténél, fel tudott emelkedni a felszínre - ez magyarázza a sötét foltokat.

Ám egy 2019-es tanulmány arra következtetett, hogy a bolygó köpenye 50 kilométerrel vastagabb lehet a korábban feltételezettnél, és ez a nagyobb mélység nagyobb nyomást és magasabb hőmérsékletet eredményez a köpeny határán, ami már lehetővé tenné a szén gyémánttá alakulását.

Ezt a lehetőséget vizsgálva belga és kínai kutatók különböző kémiai keverékeket állított elő, amelyek vasat, szilícium-dioxidot és szenet tartalmaztak. Ezek az elegyek összetételükben hasonlóak bizonyos típusú meteoritokhoz, és úgy gondolják, hogy hasonlítanak a fiatal Merkúr magmaóceánjához - írja a lap. Ezen túlmenően a keverékeket vas-szulfidokkal dúsították, mivel feltételezték, hogy a magmaóceán rengeteg ként tartalmazott, ugyanis a Merkúr felszíne jelenleg is kénben gazdag.

A kísérletek azt mutatták, hogy a köpenyben valószínűleg olyan ásványok képződtek, mint az olivin, ami összhangban van a korábbi tanulmányok eredményeivel. Azonban a kutatócsapat azt is felfedezte, hogy ha ként adtak a kémiai keverékhez, az csak sokkal magasabb hőmérsékleten szilárdult meg, és ezek a körülmények már kedveznek a gyémántképződéshez. A csapat számítógépes szimulációi szerint ilyen módosított körülmények között a gyémántréteg akkor kristályosodhatott ki, amikor a Merkúr belső magja megszilárdult.

A számítások kimutatták, hogy ha a gyémántréteg valóban jelen van a mag és a köpeny határán, akkor körülbelül 15 kilométer vastag lehet.

Mint írják, a gyémántok fontosak a bolygó szempontjából, ugyanis hozzájárulnak a mágneses mező létéhez. A gyémántréteg segíthet a hő átvitelében a mag és a köpeny között, ami hőmérsékleti különbségeket hoz létre, és a folyékony vasmag örvénylését idézi elő, ami mágneses mezőt generál.

A gyémántok kitermelése azonban nem igazán lenne lehetséges, ugyanis azon túl, hogy a Merkúr felszínének hőmérséklete nagyon szélsőséges, az értékes ásvány túlságosan mélyen, körülbelül 485 kilométer mélyen található.

A Naprendszer első bolygójáról további információkkal szolgálhat a közeljövőben a BepiColombo küldetés, az Európai Űrügynökség és a Japán Űrkutatási Ügynökség közös missziója, amit 2018-ban indítottak, és várhatóan 2025-ben kezd pályára állni a Merkúr körül.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×