Címke: fizika (32 cikk)

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében a 2024-es fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton kapja a neurális hálózatok kutatásáért és a gépi tanulás területén tett áttörő felfedezéseikért

A felfedezés a kisméretű bolygó több olyan tulajdonságát is megmagyarázza, amit a tudósok eddig nem tudtak hova tenni.

A klímaváltozás az időjárás előrejelezhetőségére is jelentős hatással van, a jövőben egyre kisebb valószínűséggel jósolhatnak majd a meteorológusok - mondta az InfoRádióban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fizikusa, Vincze Miklós. A legfrissebb eredményeik alapján kiemelte: az átlaghőmérséklet emelkedésénél sokkal nagyobb probléma a sarkvidék és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség csökkenése.

Hatvannyolc éves korában elhunyt Gránásy László Széchenyi-díjas szilárdtestfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Exkluzív interjút adott az InfoRádiónak a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc. A fizikus arról beszélt, hogy az elismerésre nem lett volna esélye a magyarországi tanárai nélkül, de hozzátette, azért kellett elmennie az országból, mert a kutatásnak nem voltak meg a feltételei, most viszont Szegeden kezdett új projektbe.

11 millió svéd koronával, vagyis mintegy 368 millió forint pénzjutalommal jár egy idei Nobel-díj.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatóhelyettese, Dombi Péter az InfoRádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy a magyar származású, de Németországban élő fizikus lézerfejlesztései az emberiség egészére nézve kiemelt jelentőséggel bírnak. Kvázi egy gyors fényképezési eljárást fejlesztett ki Krausz Ferenc az atomok és a molekulák világában.

Éppen laborvezetésre készült az intézetében, amikor Stockholmból hívták.

"Eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak attoszekundumos fényimpulzusokat használni méréseikben, ezzel lényegében ablakot nyitva az elektronok világába."

Krausz Ferenc móri születésű fizikus, két másik tudós társaságában kapta meg az elismerést a keddi bejelentés szerint. Ő a negyedik, magyar állampolgársággal is bíró Nobel-díjas.

Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger a három díjazott.

Három tudós veheti át az elismerést.

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

A sötét anyag alkotja a világegyetem 85 százalékát, de egyelőre csak az elméleti fizika bizonyította a létezését. Most egy föld alatti, olaszországi laboratóriumban lehet, hogy észlelték azt a részecskét, az axiont, amely a sötét anyagot alkotja.

Magyar tudós is elemzi majd a hét elején fellőtt napszonda adatait. Erdélyi Róbert a napfizika egyik Szent Grálját szeretné megfejteni.

Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a napfizikában áttörő eredményre jutott.

A szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák Kossuth-díjas kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 94 évet élt.

A 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferencián csaknem 400 tudós vesz részt. Az esemény összefügg azzal, hogy az ELI-ALPS új lézerrendszerének köszönhetően új szakaszba lép Magyarországon az attoszekundumos lézerfizika.

Leszavazták a magyar fizikusok a Mátrába tervezett hatalmas Einstein teleszkópot. Egyesek szerint eleve túl sok pénzbe kerülne, mások az MTA és az innovációs tárca viszonya miatt tartanak a projekttől. A minisztérium szerint még nincs döntés az ügyben.

Nem állja meg a helyét a tudományban az a fajta gondolkodás, hogy ha az ember csak a munkáját végzi, akkor előbb-utóbb felfedezik - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Prima Primissima-díjas fizikus, hálózatkutató.