Az Afrika-szerte fellelhető eszközök azt mutatják meg, hogy a homo sapiens elődei is megosztották egymással ismereteiket. Most először bukkantak a kutatók olyan tárgyakra, amelyek alakja teljesen megegyező, így valószínűleg egy sablon alapján készültek el.

Az őstörténet "svájci bicskájának" is nevezett leletek egymástól igen messze található területeken készültek hasonló sablon szerint, derül ki a tanulmányból. A késeket nagyjából 60-65 ezer évvel ezelőtt hatalmas mennyiségben gyártották Afrika déli részén – írja a The Guardian.

Megosztották a tudást az egyes embercsoportok

Mivel az eszközök külseje is hasonló, a kutatók arra jutottak, hogy ez jele annak, hogy az egyes közösségek kapcsolatban álltak egymással.

"Az igazán izgalmas ebben a leletben az, hogy bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az emberek között nagy távolságokat átívelő kapcsolat volt közvetlenül az Afrikából való nagy kivándorlás előtt, amely valamennyi ősünket érintette" – mondta Amy Way, a kutatás vezető archeológusa.

A kutatók arra kíváncsiak igazán, miért volt ez a nagy kivonulás – melyre 60-70 ezer éve került sor – sikeres, miközben a korábbi kísérletek kudarccal jártak.

"A vezető elmélet szerint az emberek közti kapcsolatok ebben az időben erősebbek voltak. Ez az elemzés most először mutatja meg, hogy ezek már a nagy kivonulás előtt is megvoltak Dél-Afrikában" – mondta Way.

Harcoltak vele, de ha kellett fúrtak segítségével

A "svájci bicskát" sokféle módon használhatták: nyúzásra épp úgy alkalmas volt, mint vágásra vagy lyukak fúrására. Korábbi kutatások kimutatták, hogy Dél-Afrikában ezeket a tárgyakat nyílvégként is használták, Ausztráliában pedig a lándzsák hegyeként, csont és bőr megmunkálására, valamint fából készült tárgyak fúrására és formázására is használták. Afrikában 1200 kilométeres távolságra is találtak ilyen tárgyakat, ami arra utal, hogy az egyes csoportok közt élénk volt a kapcsolat, a megszerzett tudást a szomszédos csoportok átadták egymásnak. Way szerint az is egyedi, hogy a világ sok táján használták ugyanezt az eszközt.

Paloma de la Peña, a Cambridge-i Egyetem McDonald Régészeti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy az információmegosztás annak is kulcsa lehetett, hogy a modern embernek ki legyen az őse.

"A vezető elmélet arról, hogy a modern ember miért váltotta fel az Afrikán kívül élő összes többi embert 60-70 ezer évvel ezelőtt, az, hogy őseink

sokkal jobbak voltak a szociális hálózatok kialakításában,

mint a többi faj, például a neandervölgyiek, akik egyénként valószínűleg okosabbak és erősebbek voltak, de nem voltak olyan jók az információ megosztásában. A bőséges leletanyag megmutatja, hogy ezek a társadalmi kapcsolatok valóban léteztek ebben az időben" – mondta de la Peña.