Infostart.hu
eur:
386.02
usd:
331.47
bux:
116153.38
2026. január 9. péntek Marcell
Vízvári Zoltánné asszisztens az oltásról tájékoztat egy nőt, mielőtt beoltják az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjával az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton 2021. június 13-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Negyedik hullám: két hónapnyi előnyünk lehet a britekhez képest

A koronavírus-járvány kínai, majd olaszországi adataiban is fel lehetett fedezni szabályszerűséget – mondta el az InfoRádiónak az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője. Vattay Gábor szerint a negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak. Hozzátette: a delta variánsnál két hónap is eltelhet úgy, hogy ugyan sok esetet észlelünk, de alig halnak majd meg emberek.

Vattay Gábor meglátása szerint a negyedig hullámnak – amely rendkívül fertőző, emiatt szinte kivétel nélkül mindenkit érinteni fog –, illetve az oltásoknak köszönhetően, a két fajta immunizáció együttesen azt fogja vélhetően eredményezni, hogy a következő, vagyis

az esetleges ötödik hullám már szinte bele fog simulni a téli járványokba,

amiket már megszoktuk az influenzánál és az egyéb megfázásos megbetegedéseknél.

A Nagy-Britanniában májusban elindult negyedik hullámra visszatérve a szakember kifejtette: nagyjából két hónappal járhatnak Magyarország előtt, ahol a jelek szerint július közepén vette kezdetét ez a hullám. Elmondható, hogy ennek során

nagyjából kéthetente duplázódnak az esetszámok,

bár ez – az idő rövidség miatt – hazánk esetében egyelőre még nem mérhető pontosan. Azonban a brit hullám úgy tűnik, hogy csillapíthatatlanul halad, exponenciálisan felfelé. Ismeretes, az első három hullámban mintegy 4,5 millió ember fertőződött meg a szigetországban, a negyedik hullámmal azonban ez a szám a közeljövőben megduplázódhat, sőt, akár a társadalom döntő részét is érintheti a betegség – tette hozzá a tanszékvezető.

Tapasztalatok szerint a negyedik hullám esetében a leglényegesebb eltérés – a korábbiakhoz képest –hogy, hogy

sokkal kevesebben kerülnek kórházba.

Legalábbis az olyan országokban, mint Nagy-Britannia, és majd feltehetőleg Magyarország, mivel a lakosság nagy számban átoltott. Ennek megfelelően viszont

kevésbé tartanak az emberek a járványhullámtól, később kiváltva a védekezési reflexeket,

így az esetszámok jóval nagyobbak lehetnek. Vagyis összességében nem tudható, hogy a sokkal nagyobb esetszám, valamint az alacsonyabb kórházba kerülés és halálozási esély együttesen mekkora áldozatot fog követelni – hívta föl a figyelmet a szakértő.

Vattay Gábor úgy véli, mindez Magyarországon vélhetően még szeptemberre sem fog egy olyan mértéket elérni, ami miatt már külön intézkedéseket kell majd bevezetni. Természetesen, ha exponenciálisan fog tovább menni a járvány, idővel ki fog követelni valamilyen lépéseket, megakadályozandó, hogy ismét megteljenek a kórházak ismét – jegyezte meg, egyetértve: Magyarországon azzal kalkulálható, hogy minden két hónappal később fog megtörténni, mint ahogyan Nagy-Britanniában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Négyszer annyi most a riasztás Budapesten, mint egy átlagos napon

Négyszer annyi most a riasztás Budapesten, mint egy átlagos napon

Az átlagos téli napokhoz képest a mostani időszakban négyszer annyi hívást kapnak utcán tartózkodó emberek miatt a Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának munkatársaihoz, mondta az InfoRádió kérdésére Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Regionális Központ vezetője.

Akkora a baj, hogy jönnek a tejautomaták – exkluzív információk a szakminisztertől

Válságban van a tejágazat az európai túltermelés és az alacsony felvásárlási árak miatt. A kormány tejautomaták létesítésére írt ki pályázatot. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.09. péntek, 18:00
Bartal Tamás
a Nemzeti Közút Zrt. igazgatóságának elnöke
Csúnyán leszerepelt az orosz légvédelem Amerika ellen, hatalmas pofont kapott a hadiipar - Tényleg ilyen rosszak az orosz fegyverek?

Csúnyán leszerepelt az orosz légvédelem Amerika ellen, hatalmas pofont kapott a hadiipar - Tényleg ilyen rosszak az orosz fegyverek?

Január negyedikén, helyi idő szerint a hajnali órákban az Egyesült Államok elsöprő támadást indított Venezuela ellen. Bár az akció már hónapok óta a levegőben lógott, arra valószínűleg kevesen számítottak, hogy Washington olyan csúnyán helyben hagyja a latin-amerikai államot, ahogyan azt tette. Mostanra már valószínűleg az összes, a harcokról szóló videó felkerült az internetre, egy valami pedig nagyon feltűnő: a döntően orosz/szovjet technológián alapuló légvédelem gyakorlatilag semmit nem csinált. Moszkva haditechnikájának exportjára nézve ez már önmagában kellemetlen tényező lenne, de az elmúlt időszakban messze nem a venezuelai volt az egyetlen alkalom, amikor alulteljesített az orosz technológia. Nézzük, milyen tanulságokat lehet ebből leszűrni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×