Homo Neser-Ramla néven új előemberfajtát azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

A spanyol, német Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelynek tagjai több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig.

A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és választ kínálnak több eddig feloldhatatlannak tűnő ellentmondásra.

A Homo Neser-Ramla képviselői több korábbi lelet alapján már 400 000 évvel ezelőtt megjelenhettek a Közel-Keleten, és egészen 130 000 évvel ezelőttig nem csak itt éltek, hanem más populációk forrásaként is szolgáltak.

Az izraeli szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük megválaszolja az Európában évezredek óta meghatározó emberi csoport, a neandervölgyiek eredetének kérdéseit, és rávilágít az emberi fajok különböző csoportjai közötti genetikus átfedésekre. A tanulmány szerint újra kell definiálni az elő- és ősemberi csoportokat, és az eddig sehová be nem sorolt leletek egy része is a "Neser-Ramla" csoportba tartozik.

A vizsgálat alapjául szolgáló csontokat körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a Ben Gurion repülőtértől nem messze található Neser Ramla gyárkomplexum mellett egy új kőbánya építésekor.

A mély ásatási üregben számos emberek által használt kovakövet, állatcsontot, valamint emberi csontokat, két koponyacsontot és két foggal egy szinte teljes állcsontot tártak fel. Ezeket a csontok körülbelül 130 ezer évesek, s vizsgálatuk évekig tartott, amelynek során összehasonlították azokat az Izraelben és a világ más részein talált emberi csontokkal.

Hiányzó láncszem - a neandervölgyiek eredete

Az antropológusok úgy vélik, hogy rábukkantak az évek óta keresett "hiányzó csoportra", amelynek fennmaradt maradványait eddig a modern ember vagy a korai neandervölgyi ember leletei közé sorolták.

Eddig nem értették, hogy miként találhattak a több mint százezer évvel ezelőtt Európában élt neandervölgyiek génjei között homo sapiens géneket, miközben ez utóbbi csak 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában. A homo Neser-Ramla és a homo sapiensek közötti keveredés és ezeknek az embereknek a vándorlása viszont lehetővé tette a modern emberi gének eljuttatását Európába.

Eddig azt sem értették, miként jelenhettek meg újra és újra Európában a neandervölgyiek, miután többször is kipusztultak a jégkorszakok miatt. Az izraeli kutatók magyarázata szerint Neser-Ramla a neandervölgyiek őshazája lehetett és Európába vándoroltak, amikor az éghajlat ezt megengedte.

Eddig az a klasszikus elképzelés uralkodott, miszerint Európában neandervölgyiek, Afrikában pedig homo sapiensek éltek, középen pedig vákuum volt. De

az új felfedezés megteremti a kapcsolatot a két korai ember között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.

A tanulmányok szerint a térség különböző embercsoportjai hosszú ideig párhuzamosan léteztek egymás mellett egymás kiszorítása nélkül, sőt, az ásatás során felfedezett kovakőeszközök elemzéséből kiderült, hogy a Neser-Ramla és a homo sapiens csoportok információt cseréltek a kovakövek megmunkálásáról. Vagyis nem csak genetikai, hanem közeli kulturális kapcsolatban is álltak egymással.

"200 ezer éve homo sapiensek érkeztek a térségbe, ahol a Neser-Ramla emberekkel találkoztak. Több tízezer éven át egymás mellett éltek, és kicserélték tudásukat" - elemezte a helyzetet a Háárec című lapnak a kutatást vezető Izrael Herskovics professzor.

A 2010-2011-ben folytatott munkálatokon 12 méter mélységben kőeszközök kerültek elő, amelyek miatt a helyszínre hívták a régészeket, akik 60 ezer ősi kőeszközt és több ezer csontmaradványt találtak csodálatos épségben az agyagos talajban.