Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője beszél a Pécsi Tudományegyetem humán reprodukciós nemzeti laboratóriuma és a virológiai nemzeti laboratórium megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a  tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2020. szeptember 25-én. Tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Az elsőként megnyíló két pécsi laboratórium egyike Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével virológiai területen tevékenykedik.
Nyitókép: Sóki Tamás

Második generációs vakcina készül Pécsett - Jakab Ferenc mindent elmond róla

Vagyis: mindent "is", egy interjúban ugyanis beszél a második és a harmadik generációs vakcina apró működési különbségéről, illetve a hatékonyságról és a biztonságosságról is szól.

Vakcinafejlesztésen dolgozik a Pécsi Tudományegyetem a Cebina osztrák biotechnológiai céggel közösen.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportja tavaly kezdte meg a közös munkát az osztrák vállalattal a hatóanyag-tesztelések kapcsán, most pedig a vakcinafejlesztésben értek el átütő sikereket, így hamarosan megkezdődhetnek az állatkísérletek is.

A pécsi és az osztrák kutatók által fejlesztett oltóanyag eltérő a most Magyarországon elérhető Pfizer-BioNtech és a Moderna vakcináktól, második generációs, nem harmadik. Jakab Ferenc a PTE YouTube-csatornáján megjelent interjúban részletesen kitért arra, hogy mi a különbség a különféle vakcinatípusok között és arra is, hogyan hatnak a mutálódott vírusra a már legyártott oltóanyagok.

"Az állatkísérletek január végén, február elején kezdődhetnek meg, nagyon bízunk benne" - adott hangot bizakodásának Jakab Ferenc.

A második generációs vakcináról elmondta, hogy már nem az első generációs technológiával készül, vagyis nem elölt vagy inaktív vírus van benne, de még nem is az RNS-DNS technológiát "tudja".

"Ezek zömmel alegységvakcinák, molekuláris biológiai technológiát alkalmazó oltásról van szó. A kórokozónak csak egy kis részét, fehérjéjét termeljük le laboratóriumi körülmények között, ezt tisztítjuk, és ez kerül a vakcinába. A harmadik generációs vakcina alapjaiban hasonlít a másodikhoz abban, hogy a vírus csak egy pici részét termelik le, pontosabban termeli le a szervezetünk, hiszen ebben újak a Pfizer és a Moderna vakcinái" - ecsetelte. Felsorolva azok működési fázisait:

  • az RNS-t adják be az oltóanyagba
  • ez a messenger RNS elvégzi a dolgát, megtörténik a fehérje elkészítése, szintézise
  • az RNS-molekula 72 órán belül elbomlik
  • ezután az immunrendszer ugyanúgy viselkedik, mint egy normál fertőzés esetén, és kialakul a megfelelő védettség.

Megerősítette, a harmadik generációs vakcinák mintegy 95 százalékos védettséget nyújtanak a beoltottaknak, és a jelen tudása szerint a mutáns vírusok ellen is hatékonyak, hiszen "a koronavírus nem fog jelentősebb mértékben megváltozni, kisebb-nagyobb mutációk lesznek", amelyek ellen legrosszabb esetben nem 100, hanem 75 százalékos lesz a védettség.

"Az oltás rettenetesen fontos" - zárta szavait.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×