„Nem mi voltunk, ők voltak” – ezt állítja most Londonban a brit kormányt is aláásó Epstein-botrányban a kormányfő és – neki ellentmondva – egy leváltott külügyi illetékes.

A téma – a már-már labirintust formáló részletek ellenére – azért lehet érdekes a külvilágnak, mert ez lehet a banánhéj, amin elcsúszik egy G7-tagállam miniszterelnöke, továbbá Ukrajna ellenállásának egyik legnagyobb támogatója.

A brit parlamentben kedden az a leváltott – és emiatt dühös volt külügyi illetékes – jelent meg egy meghallgatáson, aki felülbírálta az átvilágítási eredményeket és jóváhagyta Peter Mandelson washingtoni nagyköveti kinevezését.

Mandelson azért vált kínossá a munkáspárti kormánynak, mert közeli barátja volt a szexuális ragadozó Jeffrey Epsteinnek, és bizalmas kormányinformációk átadásával is vádolják.

Keir Starmer miniszterelnök azt állítja: ő nem tudott arról, hogy a nagykövet a kinevezése előtt nem ment át a szigorú átvilágításon. Az eredményt „elhallgatták” előle, amely tényt felháborodva, és az ellenzéki képviselők kacagása közepette „hihetetlennek” nevezett a parlamentben. Bírálói egyrészt műfelháborodással vádolják, másrészt azzal, hogy igenis, tudott az aggályokról, de ennek ellenére kiemelt posztra helyezte Mandelsont, a modern Munkáspárt egyik szellemi atyját és vezéralakját.

Arra, hogy Keir Starmer – futballnyelven szólva – „a busz alá dobta” a folyamatban részt vevő embereit, most a parlament külügyi bizottsága előtt megjelent, és általa leváltott volt külügyi főtisztviselő, Sir Olly Robbins utalt. Kedden azt mondta:

„folyamatos nyomás alá helyezték a külügyminisztériumot a miniszterelnöki hivatalból”, hogy adjon zöld utat Mandelson kinevezésének.

Ennek során „lekezelően álltak” az átvilágítás kérdéséhez, volt olyan illetékes is, aki feltette a kérdést: egyáltalán szükség volt-e rá? A menesztett magas rangú tisztviselő szerint, amikor a külügybe került, akkor már „kész tényként kezelték Mandelson nagyköveti kinevezését”. Az volt elvárás, hogy Donald Trump második elnöksége kezdete előtt már a posztján legyen.

Kier Starmer kormányfő viszont úgy keretezi a történteket, hogy az illetékes, Sir Olly „önkényes döntést hozott” és nem osztotta meg vele az átvilágítási aggályokat. Vajon az a klasszikus eset történt-e, hogy a főnök védelmében a beosztott megtette, amit elvártak tőle, de amikor kiderült az ügy, a vezető belőle csinált bűnbakot?

A brit külügyi bizottság elnöke, az amúgy kormánypárti Emily Thornberry szerint a külügyi illetékes elődje szerint a Downing Street 10-ből egy káromkodás közepette szóltak rá: „hagyja jóvá a kinevezést!”.

A mostani meghallgatáson az is kiderült: valójában nem az Epstein-barátság miatt merültek fel már korábbi – és figyelmen kívül hagyott – aggályok Mandelson körül, hanem külföldi, kínai és orosz üzleti kapcsolatai miatt. Mandelson volt a társalapítója a Global Counsel lobbicégnek, amelynek magas pozíciójú orosz és kínai ügyfelei is voltak.