A törvény elfogadása után az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset indított a luxembourgi székhelyű uniós bíróságon Magyarország ellen.

A bíróság keddi közleményében emlékeztetett, hogy Magyarország a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépés és a gyermekek védelme érdekében különböző jogszabályokat módosított, azonban több ponton megsértette az európai uniós jogot, így a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR).

Az EUB úgy ítélte meg, hogy

a módosítások összeegyeztethetetlenek a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával.

A törvény azon vonatkozásai, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás megjelenítésének vagy népszerűsítésének kritériumán alapulnak, azon az előfeltevésen nyugszanak, hogy minden ilyen jellegű megjelenítés vagy népszerűsítés, függetlenül a konkrét tartalomtól, alkalmas arra, hogy sértse a gyerek mindenek felett álló érdekét. Az ilyen megközelítés bizonyos nemi identitások és szexuális irányultságok előnyben részesítését jelenti másokkal szemben, ezáltal megbélyegezve egyeseket – tudatta a szervezet.

Hangsúlyozták azt is, hogy a módosítások megbélyegzik és marginalizálják a nem ciszgender – köztük a transznemű –, vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. A módosító törvény címe ráadásul összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti a megbélyegzést, és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben – közölte a bíróság.

Az EUB tudatta: a módosítások sértik az alapvető jogokat, ezért nem igazolhatók a Magyarország által hangoztatott célokkal, nevezetesen a gyermek mindenek felett álló érdekének előmozdításával, illetve a szülők azon jogával, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.

Magyarország megsértette az emberi méltósághoz való jogot azokkal a rendelkezésekkel, amelyek olyan médiatartalmakra irányulnak, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik.

A rendelkezések olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékeit – írták.

A változtatások „lényegében tiltják vagy korlátozzák” az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg – állapította meg az EUB.

Az uniós bíróság közölte: a módosítások korlátozzák a médiaszolgáltatók vagy más szolgáltatók azon lehetőségét, hogy olyan tartalmakat fejlesszenek és közvetítsenek, amelyeknek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás népszerűsítése, illetve megjelenítése.

A bíróság végezetül megállapította, hogy a magyar jogszabály sérti az adatvédelmi rendeletet, mivel kiterjeszti a hozzáférést a gyermekeket sértő, a nemi élet szabadsága vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek azon információihoz, amelyek a bűnügyi nyilvántartásban szerepelnek.