Infostart.hu
eur:
358.24
usd:
306.07
bux:
131461.66
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Félszáz! Már ennyi tehervonat ment végig a Budapest–Belgrád vasútvonalon, az 50. áruszállító épp ma lépett ki a határon – számolt be a közösségi oldalán Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója
Nyitókép: ÉKM/Facebook

Akár fél évet is csúszhat a Budapest–Belgrád vasútvonalon a személyforgalom megindulása

A vonatbefolyásoló rendszer tesztelése lassan halad, ezért még akár hónapokig kell várni a személyforgalom elindulásig a Budapest–Belgrád vasútvonalon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakíró.

Akár még fél évig is eltarthatnak a tesztek a személyforgalom elindulásáig a Budapest–Belgrád vasútvonalon. A G7 nevű gazdasági szakportál írt arról, hogy a személyszállítás elindítását korábban az Építési és Közlekedési Minisztérium a vonatbefolyásoló rendszer átadásához kötötte, ez azonban nem történt meg. Tevan Imre közlekedési szakújságíró az InfoRádióban megerősítette, hogy a vonatbefolyásoló rendszer tesztelése lassan halad.

Elvileg már lehetne közlekedni a Budapest–Belgrád vonal magyar szakaszán, ezért is mennek már a tehervonatok. De az előírások szerint ez egy alacsonyabb biztonsági szint, aminek az a következménye, hogy maximálisan 100 km/óra sebességgel szabad ilyen pályán menni,

ha arról döntene bárki, akkor ilyen sebességgel elindulhatna a személyszállítás – mondta, hozzátéve: az ETCS (European Train Control System) tesztelése folyik, ami tulajdonképpen egy informatikai berendezés. Két oldala van, az egyik a – mondjuk úgy, hogy – pályaoldali berendezés, a másik pedig a mozdonyokon, illetve a motorvonatokon lévő berendezés, és ennek a kettőnek tökéletesen kell együttműködni – magyarázta a szakíró.

„Ezt a rendszert kétszer is fogják minősíteni, és ez akár nagyon sokáig is eltarthat, bármikor szembejöhet egy akkora probléma, ami nagyobbnak tűnik. De ha optimisták vagyunk, és ilyen nem lesz, akkor jó esetben azt is el tudnám képzelni, hogy nyárra megvannak ezek a papírok. Őszre, jövő év elejére meglátjuk” – mondta.

A szakíró kiemelte, hogy

a kínai szakemberek ugyan magas színvonalon dolgoznak, de az európai rendszerekkel nehezen boldogulnak. Sok problémát okoznak a közúti átjárók, tehát a sorompók.

Nyilvánvaló, hogy a sorompónak együtt kell működnie egyrészt a biztosítóberendezéssel, másrészt a vonatbefolyásolóval is, és úgy tűnik, hogy ez okozta a problémát, mivel ilyenek Kínában nem nagyon vannak, hiszen ott ezek a vonalak, pláne a nagysebességűek, szintkülönbséggel épülnek, nincs közúti átjáró. Ezért a szakíró szerint könnyen elképzelhető, hogy ez a kínaiaknak nem megy „rutinból”.

Lázár János leköszönő építési és közlekedési miniszter még januárban beszélt arról, hogy milyen ütemezéssel indulhat el a forgalom a vonalon. „A személyforgalmat február végén, március elején szeretnénk megindítani. Ez attól függ, hogy az a biztonsági felülvizsgálat, amelyet személyesen rendeltem el, mikor ér véget. Az a cél, hogy valamikor február 27. és március 15. között a személyforgalom Budapest és Belgrád között megnyíljon” – mondta januárban Lázár János, de ezek a határidők már leteltek, tehát nem sikerült megvalósítani a célt.

Eközben Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalán arról beszélt, mi kell még ahhoz, hogy a személyforgalom is elindulhasson.

„Egy feladat van még előttünk, ez pedig a vonatbefolyásolási rendszer véglegesítése. A szoftver tesztelése folyamatban van, és ennek az elkészülése előfeltétele annak, hogy a személyforgalom 160 km/h-s sebességgel megindulhasson Budapest és Belgrád között” – mondta.

A teherforgalom februárban már elindult a Budapest–Belgrád vonalon, de többször is látványos hibákkal szembesültek az arra járók.

  • Március elején Dunaharasztiban a helyiek által készített felvételeken az volt látható, hogy este 9 óra körül a sorompó felemelkedése után nem sokkal egy tehervonat haladt át a személykocsik előtt.
  • Pár héttel később Dunavarsány központjában nyitott sorompónál haladt át egy mozdony. A lámpák nem működtek, a mozdony a személykocsikhoz hasonlóan szintén lassan merte csak megközelíteni az átjárót, nehogy valaki a sínekre hajtson.

A MÁV azt írta akkor, hogy a személyforgalom elindulásának a feltétele a vonatbefolyásoló rendszer tesztjének eredményes lezárása. Mint írták, „a felkészülés része az is, hogy a biztonsági rendszert különböző közlekedési szituációkban tesztelik. A MÁV szerint mindkét esetben ilyen irányú teszteket végeztek.

A személyforgalom elindulásával kapcsolatban az InfoRádió megkereste a MÁV-ot is, hogy kiderüljön, ott látnak-e esélyt a személyforgalom elindulására akár csökkentett sebesség mellett is – ha válasz érkezik, frissítjük a cikket.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábban hangsúlyozta: a személyforgalom indulása nem konkrét dátumhoz, hanem a biztonsági rendszer hiba nélküli működéséhez kötődik.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Szabó Gergő készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Odaértek Ópusztaszerre: kezdődik a Tisza-kormány első hivatalos kormányülése

Odaértek Ópusztaszerre: kezdődik a Tisza-kormány első hivatalos kormányülése

Kivételesen, az első alkalommal Ópusztaszeren ülésezik a Magyar Péter miniszterelnök által vezetett Tisza-kormány, amelynek tagjai egy kitérő után már odaértek a helyszínre. Alaptörvény-módosításokat, az aszálykérdést és az energiaügyeket is megtárgyalják, majd az ülés után megtartják az első kormányszóvivői tájékoztatót is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Észtország mintájára építené fel a digitális államot Magyarországon. Arról, hogy pontosan mit takar ez a modell, miért lehet előremutató számunkra és mennyire nehéz megvalósítani, Havas Andrást, a McKinsey partnerét kérdeztük. A műsor második felében áttekintettük a rekordgyorsasággal felálló Tisza-kormányra váró legsürgetőbb feladatokat, az első száz nap várható menetrendjét a miniszteri meghallgatások, a kormányprogram és az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján, ebben pedig Debreczeni Réka, a Portfolio elemzője volt segítségünkre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×