Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta - közölték tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.

Az egyetemhez tartozó chilei Országos Szeizmológiai Központ tudósai arról számoltak be, hogy a kis rengéseket, amelyek között egy 6-os erősségű földrengés is volt, a Bransfield-szorosban figyelték meg, egy 96 kilométer széles óceáni árokban, amely a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget között húzódik.

A szoros mellett számos tektonikus lemez és mikrolemez találkozik, ami folyamatos ütközéshez vezet, de az elmúlt három hónapban mégis szokatlanul felerősödött a szeizmikus aktivitás a központ kutatói szerint.

A kutatók azt is közölték, hogy a szeizmikus aktivitás fokozódása főleg szeptemberben jelentkezett, amikor egy nap alatt több mint ezer rengést észleltek.

A földrengések olyan gyakorivá váltak, hogy a szoros, amelynek szélessége évente 7-8 mm-rel növekedett, most egy év alatt 15 centimétert nőtt. Sergio Barrientos, a központ igazgatója szerint ez hússzoros növekedést jelez, amiből arra lehet következtetni, hogy

felgyorsult a Shetland-szigetek elszakadása az Antarktiszi-félszigettől.

A félsziget egyike a Föld leggyorsabban felmelegedő régióinak, és a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a klímaváltozás hogyan hat a jégtakarójára és gleccsereire.

Raul Cordero, a Santiagói Egyetem klímatudósa szerint egyelőre nem világos, hogy a földrengéseknek milyen hatása lehet a régió jégtakarójára. Mint mondta, nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen szeizmikus aktivitásnak jelentős hatása lenne a sarki jégsapkák stabilitására.