eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Nyitókép: Pexels.com

Koronavírus: egy alapkérdésre kaphatunk választ hamarosan

Ezer covidos beteg bevonásával vizsgálja a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, mennyire súlyos lefolyású náluk a betegség – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.

A tavaszi járványhullám idején fogalmazták meg a Szegedi és Pécsi Tudományegyetem kutatói azt a kérdésfelvetést, hogy vajon tudnak-e olyan genetikai meghatározó mintázatokat azonosítani, amelyek befolyásolják – a fertőzést követően – magát a betegséglefolyást. Erre utaló tények ugyanis, hogy már az első hullám alatti is megesett, hogy

krónikus betegségtől mentes, fiatal Covid-19-es fertőzött páciensek esetén igen súlyosra, akár fatális kimenetelűre is fordult a betegség lefolyása.

Tervek szerint a végpont ezer betegnek a vizsgálata lesz, míg az előzetes körben kétszáz fertőzöttnek a vizsgálatát fogják végrehajtani. Esetükben a fertőző vírus teljes genetikai állományának a meghatározása fog megtörténni, illetve az, hogy az érintetettek immunrendszere milyen mértékben reagált a vírusra specifikus ellenanyag termelésére. Továbbá transzkirptomikai vizsgálatokra is sor kerül, amikor az nézik, hogy a betegek keringésében milyen gének aktiválódtak, vagy csendesedtek le a fertőzés következtében. Végezetül meg fogják vizsgálni minden egyes betegnek az összes fehérjét kódoló génjét, amiből több mint 20 ezer van az emberi genomban, és a géneken belül

olyan variánsokat fognak próbálni azonosítani, amik meghatározzák és/vagy befolyásolják a betegség lefolyását

– ismertette az InfoRádiónak Széll Márta molekuláris biológus.

Mindezekből a szakemberek arra tudnak majd következtetni, hogy van-e úgynevezett predisponáló faktor, amely meghatározza azt, hogy milyen súlyosságú lesz a fertőzés követően a betegség lefolyása. A transzkirptomikai vizsgálatokkal pedig remélhetőleg fognak tudni olyan targetmolekulát azonosítani, ami a későbbi terápiás fejlesztések alapját képezheti.

Magyarán az alapfeltételezés, hogy a gének alapján dől el az, hogy valakinél milyen lefolyású a betegség – értett egyet a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese –, és ezt szeretnék igazolni vagy cáfolni. Reményeik szerint azonban fognak találni olyan genetikai mintázatokat, amelyek választ adnak az alapkérdésre, miszerint „a genetikai hátterünk meghatározza-e, hogy hogyan zajlik le a betegség a szervezetünkben?”.

Az első kétszáz betegnek a megvizsgálása 2021 első negyedévében már eredménnyel kecsegtethet,

és ezek kiértékelését követően fognak arról határozni, hogy a fennmaradó 800 alany esetében milyen területekre fókuszáljanak. A szakember végezetül megjegyezte, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem között egy kiválóan összehangolt munka valósul meg, a feladatokat pontosan és jól leosztva egymás között.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×