Diószegi István 1930-ban született Szegeden, 1953-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi karán. Előbb az ELTE történeti könyvtárának munkatársa volt, majd 1957-től tanított az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén, amelynek 1978 és 1995 között vezetője is volt. 1979-től 1982-ig az ELTE BTK dékánjaként, 1991-1999 között a Magyar Történelmi Társulat elnökeként tevékenykedett.

Szakterülete a diplomáciatörténet volt; Klasszikus diplomácia – modern hatalmi politika című könyve számos tanítványa érdeklődését terelte a diplomáciatörténet felé. Diószegi István az Osztrák-Magyar Monarchia legkiválóbb szakértőjének számított.

Temetéséről később intézkednek.