Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különböző felfedezések kapcsán - hangzott el az M1-en.

Kiss László csillagász, fizikus a műsorban felidézte, hogy a mára legendássá vált űrteleszkóp, amit 1990. április 24-én indítottak el a Kennedy Űrközpontból, Edwin Powell Hubble-ról, a 20. század egyik legnagyobb csillagászáról kapta a nevét, aki sokat tett azért, hogy megismerjük az univerzumot.

• Hubble az 1920-as évek elején fedezte fel azt, hogy a spirálködök ugyanolyan galaxisok, mint a Tejútrendszer, csak messzebb vannak, sok-sok, akár 100 milliárd csillag összeadódó fényét jelzik.
• A 20-as évek végén pedig azt fedezte fel, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk és a távolodás sebessége egyenes arányban függ a távolságuktól. Ezt hívjuk Hubble-törvénynek, és ez a felfedezés vezetett később az ősrobbanás elméletének kidolgozásához.

A Hubble űrtávcső, amely a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket eddig milliós nagyságrendű felvételt készített, egyebek mellett vizsgálta a Naprendszer kisbolygóit, a planetáris köd finom szerkezetét, az üstökösöket, a csillagok halálát, valamint a kozmológiai távolságban lévő csillagok robbanását.

A csillagász beszámolt arról is, hogy az évforduló alkalmából egy különleges eseménnyel készül az Európai Űrügynökség, amelynek keretében

Európa 30 különböző helyszínén leplezik le pénteken a Hubble űrtávcső egy-egy eddig titkolt fotóját.

Magyarországon a Svábhegyi Csillagvizsgálóban pénteken délután kettő órakor egy Facebook-esemény keretében fogják bemutatni az űreszköz által készített ünnepi felvételt.

A csillagász kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a közelmúltban talált, a Földhöz hasonló Kepler-1649c nevű bolygó mérete megegyezik a Földdel. A bolygót egy nemzetközi kutatócsapat fedezte fel, amikor a NASA Kepler űrteleszkópjának adatait nézték újra át. A Kepler-1649c felszínén minden adott a földihez hasonló körülményekhez. Ugyanakkor az égitest háromszáz fényéves távolsága miatt nehéz megmondani, hogy mi van pontosan a felszínén, ehhez a Hubble űrtávcső utódja, a James Webb űrtávcső infravörös mérései nyújthatnak majd segítséget. Kiss László hozzátette: "az, hogy ilyen égitestek léteznek azt sugallja, hogy nem vagyunk egyedül."