Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Feje tetejére állítja a tudományos világot ez az új technológia

Feje tetejére állítja a tudományos világot ez az új technológia

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A jelentés összefoglalóját magyar fordításban közöljük.

A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni - írja a Magyar Tudományos Akadémia.

Ilyen a génszerkesztés - videó

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban (ennek első amerikai, élő embriókon végzett alkalmazásáról a közelmúltban mi is beszámoltunk). A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során

nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni.

Az alkalmazások szabályozásának bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, továbbá arányosnak és kellőképpen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeli fejlődéséhez.

A génszerkesztés lehetséges alkalmazási területei:

  • A lehetséges alkalmazások többek között a következőek lehetnek: betegségek leküzdésére alkalmazott gén- és sejtszintű terápiák;
  • örökletes betegségek kiküszöbölése a szaporodás során;
  • kórokozók által terjesztett betegségek megfékezése;
  • jobb növénytermesztés és állattenyésztés, beleértve a tenyésztett állatok jóllétének növelését;
  • állati donorok módosítása xenotranszplantáció (sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe) céljából;
  • bioüzemanyagok, gyógyszerek és más, nagy értékű vegyületek előállítását célzó ipari mikrobiális biotechnológia.

A genomszerkesztés előretörése egyrészt nagy lelkesedést, másrészt komoly vitát váltott ki. A jelenlegi ismereteink hiányos és bizonytalan volta az alapkutatás szükségességét hangsúlyozza.

Az MTA közölte a tanulmány összefoglalójának magyar fordítását, ez itt olvasható, emberekre, növényekre, állatokra, mikroorganizmusokra külön szabályokat megállapítva.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×