Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Elhunyt Stefanovits Pál akadémikus

Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírű tudósa - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel.

Stefanovits Pál 1920-ban született Kassán. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát 1942-ben. Ezután a Földtani Intézetben, majd 1949-től az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézetébe dolgozott.

Több mint másfél évtizedes kutatóintézeti tevékenység után, 1965-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (jelenlegi Szent István Egyetem) Talajtani Tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést, megbízták a tanszék vezetésével, 1969 és 1975 között az egyetem rektorhelyettese volt, alapító vezetője a Környezetgazdálkodási Intézetnek, 1990-ben professor emeritusi címet kapott.

Stefanovits Pál tankönyvei ma is alapvetőek a talajtan oktatásában.

Stefanovits Pál 1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1967-ben megvédte akadémiai doktori értekezését, az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja és több éven át elnöke volt. Az MTA 1970-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1990 és 1996 között az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke volt, és ilyen minőségében részt vett az MTA Elnökségében is, továbbá 1995-ben a Doktori Tanács tagja lett.

Stefanovits Pált 1982-ben az Osztrák Tudományos Akadémia, 1984-ben a Leopoldina Akadémia, 1991-ben az Orosz Mezőgazdasági Akadémia, 1993-ban az Ukrán Tudományos Akadémia, valamint 1998-ban a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségein kívül a Magyar Talajtani Társaság örökös elnöke, és 1989 és 1996 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Stefanovits Pál fő kutatási területe a talajosztályozás, talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem volt. Elkészítette Magyarország több talajtérképét és részt vett a FAO és az UNESCO által szervezett Európa Talajtérkép szerkesztésében.

Munkásságát elismerték egyebek mellett Treitz Péter-emlékéremmel 1973-ban, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban, Akadémiai Aranyéremmel 1999-ben és Eötvös József-díjjal 2007-ben.

Címlapról ajánljuk
Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×