Az egyes korosztályok férfi tagjai mind fiatal partnerekért vetélkedtek, ez pedig oda vezetett, hogy az idősebb nőknek kevesebb lehetőségük maradt a szaporodásra. Ez vezethetett aztán olyan mutációkhoz, amelyek csökkentették a termékenységet és idővel kialakult a menopauza.

Kanadai kutatók számítógépes stimulációk segítségével jutottak erre a következtetésre. Rama Singh, a hamiltoni McMaster Egyetem kutatója és csapata eredményeit a PLOS Computational Biology című szaklapban mutatta be.

A menopauza, vagyis az utolsó menstruáció időpontja jelzi a nőknél a termékenység végét. Az, hogy a nők a reproduktív életszakaszuk után tovább élnek, ritka jelenség: az embereken kívül egyelőre csak bálnáknál és fogságban tartott csimpánzoknál figyelték meg.

A kutatók különböző elméleteket alkottak arra vonatkozóan, miért lép fel az embernél menopauza, de egyik magyarázat sem teljesen kielégítő. A jelenleg legerősebb teóriák egyike az úgynevezett nagymama-hipotézis, amely szerint az idősebb nők azért lesznek terméketlenek, hogy segíthessenek az unokák nevelésében. Így erősítik örökítőanyaguk továbbadásának sikerességét.

Rama Singh kollégáival különböző számítógépes stimulációkat alkalmazott egyenlő számú férfi és nő modellpopulációjának segítségével. A modellben figyelembe vették azt is, hogy a partnerválasztás befolyásolja a termékenységet.

Amennyiben a férfiak a modellekben elsősorban fiatalabb partnereket választottak, úgy a populációban felhalmozódtak a nőket terméketlenné tevő mutációk. Következményként a nőknél még életük vége előtt csökkent a termékenység és fellépett a menopauza.

A menopauza rendszerint az ötvenedik életév környékén kezdődik. Változókornak a menopauza előtti és utáni időszakot nevezik, ez alatt az idő alatt felborul a nők hormonháztartása: drasztikusan csökken az ösztrogénszint. A nők jellemzően hőhullámokra, izzadásra és hangulatingadozásra panaszkodnak. Ráadásul a hormonális változások hatására növekszik a csontritkulás kialakulásának kockázata.