A 20. század elején Indiától Oroszországon át Kínáig még százezer tigris élt az ázsiai kontinensen. Ma a legoptimistább vélemény szerint sem található belőlük 3500-nál több a szabad természetben.

A tigrispopuláció fogy. "Élőhelyük megsemmisülése és a vadorzók tevékenysége egyaránt fenyegeti őket" - hangoztatta Joseph Vattakaven, a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) indiai tigrisekkel foglalkozó szakértője. Vattakaven és még vagy két tucat szakértő ezen a héten a washingtoni állatkertben tanácskozott a faj megőrzéséért küzdő Global Tiger Initiative (Globális Tigriskezdeményezés) nevű szervezet által kezdeményezett eszmecserén.

A tigris az erő és a vadság jelképe, a ragadozót fehér-sárga- fekete csíkozású szőrméjéért vadásszák. De a csontjait, fogait, karmait, bajszát és más szerveit is felhasználják orvosságok alapanyagaként vagy éppen a szexuális teljesítményt fokozó szerként, a feketepiacon óriási irántuk a kereslet.

A vevők Vattakaven szerint jobbára Kínából jelentkeznek. Véleménye szerint a vadorzók elleni küzdelemben mindenkinek részt ellene vennie, a kormányszervektől egészen a tigrisek élőhelyeihez közeli helyi lakosokig.

Egy másik javaslat szerint a vadorzók módszereit jól ismerő speciális őrjáratok számát kellene növelni: ezek ismernék a vadorzás technikáját, el tudnák riasztani a vadorzókat, vagy akár el is fognák őket - magyarázta el Szomphot Duangcsantrasziri thaiföldi illetékes, akinek hazájában már működnek ilyen őrjáratok. Sok esetben ezeknek a kis fegyveres csoportoknak puszta jelenléte elég ahhoz, hogy megriadjanak a vadorzók, de ez kockázatokkal is jár, mert a másik oldalon állók is rendelkeznek fegyverekkel. Voltak lövöldözések és halálos áldozatok is.

A területek nagy kiterjedése ugyancsak nehezíti az ellenőrzést. "Oroszországban az a probléma, hogy hatalmas területekről van szó. Ellenőrizni kellene valamennyi járművet, ami a gyakorlatban lehetetlen" - mondja Vlagyimir Isztomin, aki az egyik orosz kormányhivatalban az állatvilág védelmével foglakozik.

Bár az e ragadozókat fenyegető veszélyek sorában az orvvadászat áll az első helyen, a Global Tiger Initiative szerint rögtön ezután következik a tigrisek élőhelyeinek pusztulása az emberi társadalmak terjeszkedése következtében. A hajdan összefüggő területek feldarabolódásával a tigrisek kis térségekre szorulnak, ahol nehezen találnak zsákmányt és nehezen szaporodnak.

A megoldás átjárók és folyosók létrehozása lenne a vadállatok élőhelyei között, ami lehetővé tenné, hogy ne féljenek az emberektől és az emberek se tartsanak tőlük. Vattakaven szerint az egyes természetvédelmi parkokat össze kellene kapcsolni, hogy genetikai cserére is alkalmat teremtsenek a tigrispopulációk között, mert ez fontos a faj fenntartásához.

A szakértők szerint mindennek megvalósításához rá kellene venni az érintett helyi kormányokat arra, hogy tűzzék napirendre a tigrisek megmentésének kérdését.

Ezt azonban könnyebb mondani, mint végrehajtani. Oroszországban például a tigrisek a gazdaságfejlesztésre kijelölt övezetek közepén élnek, ezért megőrzésük nem számít prioritásnak - búslakodik Vlagyimir Isztomin.