Infostart.hu
eur:
390.65
usd:
339.74
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Öt év múlva már nem lesz jég nyáron az Északi-sarkon

Az Északi-sarkvidéket borító jégtakaró olyan mértékben olvadt a múlt hét során, hogy tudósok állítják: 2013 nyarán az Északi-sark jégmentes lesz.

A legújabb műholdfelvételek tanúsága szerint az Északi-sark jégtakarója drámai ütemben kezdett szétesni néhány nappal ezelőtt, mert az Alaszkából érkező viharok meleg levegőt szállítanak a térségbe.

A tudósok szerint az Északi-sark mostani jégvesztesége megközelítheti, vagy túl is szárnyalhatja a tavalyi évet, amikor rekordmennyiségű, több mint egymillió négyzetkilométer jég olvadt el a nyári hónapokban.

Az idei drámai ütemű olvadásnak óriási időjárási, környezeti és ökológiai hatásai lehetnek. A régió ugyanis úgy viselkedik, mint egy hatalmas hűtőszekrény, ami az egész északi félteke időjárását befolyásolja.

A jégpáncél eltűnése nagyban befolyásolja a jegesmedvék és a fókák életét is, mivel ezek az állatok a jégtáblákat vadászatra és pihenésre használják. De a tengeri jég olvadása következtében a szárazföldi jég is drámai változásnak indulhat: óriási gleccserek omolhatnak a tengerbe, aminek vízszintje megemelkedik, és az alacsonyan fekvő területeket elöntéssel fenyegetheti.

"Amikor először készítettük el a klímaváltozás számítógépes modellezését, úgy gondoltuk, hogy az Északi-sark nyári jégolvadása és annak visszafagyása még legalább 2070-ig észlelhető lesz" - mondta Peter Wadhams, a cambridge-i egyetem professzora, aki szerint mostani modellek szerint a sarkkör nyári jégtakarója már csak néhány évig fog kitartani.

A brit professzor vészjósló előrejelzését Wieslaw Maslowski kaliforniai tudós is alátámasztotta. A professzor az amerikai haditengerészet számítógépeit használva készítette el modelljét, aminek segítségével kiszámította, hogy 2013 nyarán már nem lesz jég az Északi-sarkon, ami visszafagyna a téli hónapokban.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Bod Péter Ákos: új olajsokk fenyeget, Magyarország nagy árat fizethet

Bod Péter Ákos: új olajsokk fenyeget, Magyarország nagy árat fizethet

Az Irán elleni amerikai–izraeli támadás a világgazdaság egyik legérzékenyebb pontját, az energia- és kereskedelmi útvonalakat érte el, ami gyorsan felkavarta a piacokat. A történelemben többször láttuk már, hogy az olajválságok világszintű gazdasági feszültségeket indíthatnak el. A mostani sokk is hasonló mintát mutat: emelkedő energiaárak, pénzügyi bizonytalanság és növekvő kockázatkerülés jellemzi a piacokat. Magyarország különösen érzékeny az ilyen hullámokra, mert magas energiaimportja, sérülékeny költségvetése és gyengébb intézményi alkalmazkodóképessége felerősítheti a külső sokk hatásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×