Eddig is sok közvetett bizonyíték utalt arra, hogy jég van a Marson - mondta el az InfoRádiónak Kereszturi Ákos csillagász. Azonban néhány nappal ezelőtt kaptuk meg az eddigi legerősebbet a Phoenix-szonda jóvoltából.

Kereszturi Ákos kifejtette: a szonda egy árkot ásott, amelyben megjelent több fehér apró folt. Ezekről úgy gondolták, vagy vízjég, vagy valamiféle só. Ezek a foltok a napok folyamán zsugorodtak - erre a só normál körülmények között nem képes, ellenben a jég pontosan így reagál, ha kikerül a felszínre - részlezte a csillagász. Hozzátette: 99 százalék, hogy vízjeget találtak a szakemberek.

A metán- vagy széndioxidjég a Mars északi sarkán, ahol napközben mínusz 30, napszállta után pedig mínusz 80 fok körül van, nem lehet tartósan szilárd állapotban - mutatott rá Kereszturi Ákos. A széndioxidjég mínusz 70 fok körül lehet tartósan stabil állapotban, a vízjég azonban megmaradhat annak mínusz 30 fokon is, de mivel a légkör nagyon száraz.

Az első mintavétel nem mutatott ki vízjeget, mivel eddig viszonylag alacsony, 100-200 fokra hevítették - nyilatkozta a szakember. Magasabb hőmérsékleten azonban bocsáthat ki vizet, így most 1000 fokra hevítik majd a mintát, amikor az eddig rejtve maradt vízmolekuláknak is föl kell szabadulniuk.