Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kemény Dénes, a magyar válogatott év végéig hivatalban levő szövetségi kapitánya a Magyar Vízilabda Szövetség díjával a férfi vízilabda Világliga-sorozat C csoportjának 2. fordulójában játszott Magyarország-Olaszország találkozón Székesfehérváron 2012. november 3-án. A magyar válogatott 6-5 arányban megnyerte a mérkőzést.
Nyitókép: Kovács Anikó

Fontos FINA-tisztséget nyert el Molnár Tamás és Kemény Dénes

Molnár Tamás lett a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA vízilabda technikai bizottságának a vezetője, míg Kemény Dénest az edzői testület elnökévé nevezték ki.

A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapjának tájékoztatása szerint a háromszoros olimpiai aranyérmes Molnár Tamás, az MVLSZ alelnöke öt éve a FINA vízilabda technikai bizottságának a tagja, a vb büró ülésén pedig a testület vezetőjének választották. A legendás szövetségi kapitány, a szintén háromszoros olimpiai bajnok Kemény Dénes pedig a FINA vízilabda edzőbizottságának elnöke lett.

Molnár Tamás sportdiplomáciai karrierje 2016-ban kezdődött el, amikor az Európai Úszószövetség (LEN) hasonló bizottságába választották, majd 2017-ben a FINA technikai bizottsága következett.

"A magyar szövetség ajánlása is fontos volt, ugyanakkor rengeteget tett hozzá, hogy Wladár Sándorral, a világbajnokság szervezőbizottságának elnökével és Szántó Dávid operatív igazgatóval közösen végigjártuk az összes bürótag nemzeti szövetségeit, egyeztettünk és tárgyaltunk, mert erős támogatással meghozott döntést szerettünk volna" – fogalmazott.

Ami pedig a vasárnap véget érő világbajnokságot és a magyar rendezést illeti, Molnár Tamás közölte:m"Az elmúlt tíz év magyarországi sportinvesztícióinak, a kormány sportot támogató filozófiájának a világ számos pontján híre megy, és a sportban mozgó szakemberek, vezetők hálásak ezért a befogadó szeretetért és professzionális szervezésért. Most sincs ez másként, ez pedig mindent elmond erről a káprázatos eseményről, a szervezésről."

A vb szervezőbizottságának közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy jóllehet a magyar a vízilabdázás legeredményesebb nemzete, most fordul elő először, hogy a FINA TWPC-t (Technical Water Polo Committee) egy magyar vezesse. Szintén nem volt példa, hogy magyar tagja van a FINA úszóbizottságának Szájer Péter személyében. A MÚSZ munkatársa a világbajnokságon az úszás versenyigazgatójaként dolgozott.

A versenyigazgatók közül a műugróknál továbbra is a bizottság tagja az egykori olimpikon Kelemen Ildikó, a műúszóknál pedig Vizi Judit, míg a nyíltvízi úszóknál a lupai szervezőcsapat motorja, Fodor Szabolcs került be a testületbe.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×