eur:
392.8
usd:
369.13
bux:
67289.07
2024. április 13. szombat Ida
Nyitókép: Facebook/The AI Film Festival

Dudás Viktor: egy-másfél év múlva egy nagyjátékfilmet is képes lesz elkészíteni a mesterséges intelligencia

Március elején nemzetközi filmfesztivált rendeznek Magyarországon mesterséges intelligencia által készített rövidfilmek számára. Dudás Viktor filmszakértő szerint a fiatal generáció abszolút nyitott egy ilyen eseményre, ugyanakkor a fesztivál többek közt olyan kérdéseket is felvet, hogy mikortól számít valami művészetnek.

Március 3-án a világon az elsők között Budapesten, a Bem moziban rendeznek nemzetközi fesztivált mesterséges intelligencia által készített kisfilmeknek. Az ötletgazda Sallai Ervin, aki mintegy húsz éve foglalkozik reklámokkal és filmekkel: több mint 300 reklámfilm és rengeteg kisfilm fűződik a nevéhez. Szerinte a mesterséges intelligencia rövid időn belül „fenekestől felforgatja” a filmszakmát, így a filmeseknek meg kell tanulniuk használni, illetve irányítani az új technológiát.

A fesztiválra január 28-ig lehet nevezni, és a magyar alkotók mellett

már Kanadából, Ausztráliából, valamint Svédországból is küldtek filmeket profi és amatőr rendezők is.

A zsűriben olyan neves szakemberek kaptak helyet, mint az Oscar-díjas Deák Kristóf, továbbá az animációs rendező Glaser Katalin, Bakk Ágnes, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Interakció és Immerzió Hub vezetője és vezető kutatója, Pártfalusi Attila, a MOME Media Design BA szakvezetője vagy a Prompters Hungary, a magyar AI képalkotó közösség alapítói.

Sallai Ervin, a fesztivál alapító-igazgatója szerint Magyarország mindig úttörő volt a filmiparban, ezért is tartotta fontosnak, hogy az elsők között hazánkban valósítsanak meg egy filmfesztivált MI-rövidfilmeknek.

Dudás Viktor azt mondta az InfoRádióban, hogy véleménye szerint többnyire különféle hangulatokról és utánérzésekről szólnak majd ezek a kisfilmek. A filmszakértő hozzátette: az új generáció számára már kevésbé meghatározó, hogy egy alkotást egy nagynevű rendező vagy történetesen – a mesterséges intelligencia bevonásával – egy teljesen ismeretlen rendező készített. Inkább az foglalkoztatja a fiatalokat, hogy milyen a hangulata egy-egy filmnek, illetve miként reflektálnak az adott közhangulatra, aktuális divathullámra.

Az MI már sok évvel ezelőtt betette a lábát a filmiparba

A mesterséges intelligencia egyáltalán nem számít új jelenségnek a filmgyártásban, hiszen ma már nem is készül olyan moziban vagy bármelyik streamingszolgáltatón megnézhető film, amelynek egyes képkockáihoz ne értek volna hozzá az MI valamilyen eszközével. Dudás Viktor példaként hozta fel a képkockák összefényelését, valamint a filmek digitális terjesztését. Felelevenítette, hogy

David Fincher A zodiákus című 2007-es thrillere volt az első, teljes egészében digitálisan készült film,

a 2020-as évekre pedig egyértelművé vált a szakmán belül, hogy ez az irány a „természetes közege” a filmgyártásnak. Ez megfigyelhető és bevett szokás a storyboard készítésnél, a forgatásnál, mint ahogyan azon is tetten érhető, hogy hol nézzük az adott filmet, azaz moziteremben vagy éppen valamilyen más platformon. „Innentől kezdve már tényleg csak egy lépésre vagyunk attól, hogy a mesterséges intelligencia rajzolja meg, készíti el a filmeket. Az a nagy kérdés, hogyan és miként történik ez?” – tette fel az egyik legfontosabb kérdést Dudás Viktor.

Ugyanaz történik, mint a zeneszerzésben?

A filmeket azért a legtöbben még mindig azért szeretik, mert megmutatják az emberi mivoltunkat, bennük van az emberi lélek. Adódik a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mindezek nélkülözésével, figyelmen kívül hagyásával is képes lesz-e teljes, egész estés filmek megalkotására hiteles, művészi módon? A szakértő úgy véli, az emberi tényezőt most még biztosan nem lehet százszázalékosan kihagyni egy film készítése során, ugyanis

„az inputokat valakinek be kell adnia a mesterséges intelligenciának”, másként nem készülhet el egy-egy alkotás.

Ugyanakkor párhuzamot vont a zenekészítéssel, hiszen már jó néhány éve bárki bármikor, akár az otthonában is komponálhat akármilyen zenét a sampling technológiának (hangfelvételekből való mintavételezés) és egyéb más számítógépes programoknak köszönhetően. Nincs már szükség tehát zenekarra vagy koncertteremre, csak egy számítógépre, némi zenei tehetségre vagy tapasztalatra, és akár szimfonikus vagy experimentális műveket is elő lehet állítani. Ha pedig valaki nem elég pallérozott zeneszerző, a gép kijavítja a hibákat.

Dudás Viktor elmondta: nagyjából ugyanezt a lehetőséget tudja megadni a mesterséges intelligencia a filmkészítés terén is. A fő kérdés az, hogy ez a gyakorlatban miként működik és milyen lesz a végeredmény. A szakértő eljátszott a gondolattal, vajon mi történne akkor, ha valaki otthon egyszer csak elengedné a fantáziáját, és megkérné a mesterséges intelligencia vezérelte programot, hogy amíg lezuhanyozik és elkészíti a vacsoráját, addig csináljon egy filmet Martin Scorsese stílusában egy kalandozó főhőssel, méghozzá egy Jackie Chan-akciófilm mintájára, a színvilága pedig Tarr Bélát idézze. Nyilván valamilyen alkotás létrejönne, de nagy kérdés, hogy mennyi művészeti értéke lenne és hányan lennének rá egyáltalán kíváncsiak.

Művészet maradhat-e a filmkészítés?

A hangsúly ugyanis az esztétikai végeredményen, illetve az élményen van. Dudás Viktor szerint egy ilyen képzeletbeli alkotás egy-egy része akár jó ötletadó is lehet, sőt adott esetben, lehet, hogy még hasznosan is fel lehetne használni azokat, ugyanakkor megjegyezte:

„a filmkészítés egyéni vagy társas intuíciókon alapuló művészet, mint ahogy egyébként a művészet minden ága.”

A szakértő hozzátette: nagy és hosszan tartó viták tárgya lehet a jövőben, hogy ha ezt „az emberi intuíciót, emberi ízt” kivesszük a műnek az elkészítéséből, akkor művészetnek lehet-e még nevezni a filmrendezést? Szerinte erre a kérdésre most még nincs egyértelmű válasz. „A technika jelen pillanatban ott tart, hogy óvatos becslések szerint is körülbelül egy-másfél év múlva a mesterséges intelligencia néhány mondat alapján már teljes egészében el fog tudni készíteni egy egy vagy másfél órás nagyjátékfilmet” – összegzett Dudás Viktor.

Az MI a tavalyi hollywoodi sztrájk központi témájává vált

Tavaly csaknem fél évig elhúzódott az amerikai forgatókönyvírók sztrájkja, miután a legnagyobb hollywoodi szakszervezet magasabb részesedést követelt az internetes sugárzásból befolyó díjakból, valamint biztosítékokat kért arra is, hogy a mesterséges intelligenciát nem használják fel a tagság megélhetését veszélyeztető módon. Végül novemberben sikerült megállapodniuk a stúdiókkal, és a forgatókönyvírók elérték, hogy rájuk bízzák, miként használják a technológiát.

A megállapodás szerint a stúdiók nem adhatnak oda átdolgozásra egy forgatókönyvötletet, ha azt az MI kreálta, illetve ha mégis, arra külön fel kell hívniuk az író figyelmét. További kitétel, hogy immár a stúdiók is megtilthatják a mesterséges intelligencia alkalmazását az írói folyamat során, a forgatókönyvírók pedig maguk dönthetnek arról, hogy az általuk készült anyagokat felajánlják-e a mesterséges intelligencia „okosításához”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Marozsán Fábián az Arénában: büszke vagyok arra, amit elértem, de nem vagyok sztár

Marozsán Fábián az Arénában: büszke vagyok arra, amit elértem, de nem vagyok sztár

Marozsán Fábián az ATP-világranglista 37. helyezett játékosa az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, és elmesélte, hogyan lett belőle teniszező, milyen hullámvölgyek voltak a pályafutásában és mennyire változtatta meg az életét a Carlos Alcaraz elleni tavaly májusi győzelem. Kiderült, hogy melyik borítást szereti a legjobban, hány versenyen játszanak a szíve szerint, és minek örülne tíz év múlva.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.15. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 12. 11:47
×
×
×
×