A makoveczi örökség továbbvitelét is feladatának tekinti a Magyar Művészeti Akadémia új elnöke. Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, nagyon sok feladat vár rá az akadémia élén, de úgy véli, "a dolgosság egyfajta tulajdonság, tehát hogy az ember nem árnyékkedvelő, és ha egy feladatot kap, akkor azt a legjobb tudása szerint végrehajtja".

Makovecz Imre majdnem minden nagy tervének megvalósításában részt vett 1985-től kezdve, és ott is tudta mindig a dolgát, arra törekedett, hogy "a mesternek csip-csup ügyekért" ne kelljen a helyszínre utaznia, hanem amikor összegyűltek a problémák, akkor hívták el, hogy "vágjon rendet, és lássa el őket lelki munícióval". Hasonlóképp gondol az elnöki feladatára is: "Összehozni embereket, információkat cserélni, meghatározni valamilyen fő irányokat, aztán haladni tovább."

Makovecz Imre neve és személye összefonódott a Magyar Művészeti Akadémiával, mert alapítója, akkor még egyesületként az akadémiának, és Turi Attila ennek a makoveczi örökségnek folytatását tartja egyik feladatának. Az MMA elnöke felidézte, hogy 2006-ban Makovecz Imre egy skiccpausz szélére jegyezte fel gondolatait a leendő akadémiáról, ahol "a magyar népszellemről beszél, ennek a reprezentálásáról, és azt írja, hogy él és élni fog egy fénylő háló, amely beborítja a Kárpát-medencét Kassától Zentáig, amely erővel és bizalommal és tartással tölti el a nemzetet azzal az eleganciával, amely létezésünk lényege".

Turi Attila szerint idő kellett, amíg a tömör Makovecz-mondatokat megélte, de most már tudja, hogy ezt kell végeznie. Az elnök szerint a fénylő háló lehet az MMA regionális szervezete, és a háló része a hároméves ösztöndíjrendszer, amelynek a lényeges, hogy nem elsősorban valamilyen alkotás létrehozására szól.

"Az alkotás egy mérőeszköz, egy lakmuszpapír, hogy ha már megkaptál 7,2 millió forintot három év alatt, akkor azért valamit lássék, de valójában egy ember fejlődése a tét" – hangsúlyozta az MMA elnöke.

Magyar műalkotás minden állami intézménybe

Minden állami pénzből épülő intézményben képző- és iparművészeti alkotásokat kell elhelyezni a beruházás értékének három ezrelékéig – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, és hangsúlyozta, ez nem egy lehetőség, hanem kötelezettség.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők által épített irodaházakban vannak műalkotások, van rá igény, de egy közpénzből épített óvodát üresen adnak át, aztán persze egy évvel később már nem lesznek csupaszak a falak, csak nem biztos, hogy minőségi alkotások kerülnek oda ki. Felidézte, hogy amikor Budakeszin tervezett egy iskolát, akkor felkérte az ott lakó világhírű grafikust, Orosz Istvánt és feleségét, Keresztes Dórát, hogy készítsen alkotásokat az intézménybe. "Egyből lesz hangulata az épületnek. Építészeti program az otthonosság megteremtése, de az üzenet kifejtéséhez nem pusztán építészeti eszközök kellenek, hanem kellenek a társművészek is" – mondta Turi Attila.

Az MMA elnöke arról is beszélt, hogy a kivitelező lehet, hogy nem lesznek boldogok az újabb feladattól, de csak a műalkotásokra költendő keret kötött, egyébként az építészek feladata lesz a döntés. Az akadémia azzal szeretne segíteni, hogy létrehoz egy "étlapot", ahová a minőségbiztosított jó példákat lehet feltölteni – erről most tárgyalnak a szakminisztériummal.

Turi Attila azt szeretné elérni, hogy például ha Pécsen épül egy óvoda, akkor ott egy helyi művészt bízzanak meg a feladattal, ne máshonnan vásároljanak alkotásokat. " Ennek van egy hozadéka: ő a mi művészünk. Az identitástudat, a helyi identitás kialakításához kellenek ezek a fajta történetek" – tette hozzá a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.