Január 27. a holokauszt nemzetközi emléknapja; a hazai mozikban Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-ban készült Jób lázadása című filmjével emlékeznek az áldozatokra - hangzott el az M1 műsorában.

Az alkotás a vidéki magyar zsidóság elhurcolásának történetét mutatja be megrendítő módon, gyerekszemszögből. A filmklasszikus tavaly teljesen újjászületett a Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programban.

A történetre egy terepmunka során találtak rá

Petényi Katalin filmrendező, a Jób lázadása című film forgatókönyvírója elmondta: az 1970-es évek végén Ámos Imréről, a tragikus sorsú festőművészről írt monográfiát. Festészetének gyökereit és hitvilágát keresve ment el szülővárosába, Nagykállóra, ahol megrendülve tapasztalta, hogy az egykor virágzó közösséget a holokauszt elpusztította. Mint mondta, a Tisza és a Bodrog között, a Kárpátoktól délre egészen különleges paraszt-zsidó kultúra virágzott. Szinte teljes békességben éltek a különböző vallású emberek.

"A temető elhagyott, düledező sírkövei is felidézték bennem ezt az egyedülálló világot"

- mondta, hozzátéve: nemsokára visszatértek Gyöngyössy Imrével és Kabay Barnával, és elhatározták, hogy filmet készítenek erről a közösségről. Szólt arról, hogy Gyöngyössy Imre gyerekkori élményei és a nagykállói hitvilág együtt inspirálta a filmet. "Elhatároztuk, hogy meg kell örökítenünk ezt a hittel, szeretettel, a természet közelségében élő világot" - mondta a forgatókönyv születéséről, amelyet együtt írtak Gyöngyössy Imrével és Kabay Barnával. Ez egy egyedülálló kordokumentum - tette hozzá.

Kabay Barna filmrendező a műsorban elmondta, hogy ezer gyerek közül választották ki a film főszereplőjét, Fehér Gábort, aki jelen lesz az alkotás január 27-i budapesti ünnepi vetítésén az Uránia Nemzeti Filmszínházban. "Az ő szemszöge, naivitása, groteszk reakciói nagyon fontosak a filmben" - hangsúlyozta.

Mint mondta, lényeges volt számukra, hogy a debreceni hitközség tagjai sajátjuknak érezték a forgatást, a történetet és részt vettek a film készítésében. Ettől lett autentikus a film.

Egy Magyarországon ismeretlen dokumentumfilm is készült a Jób lázadásával párhuzamosan, ugyanazzal a stábbal, Szabó Gábor operatőrrel. A film egy debreceni paraszt-zsidó asszonyról szól.

Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket

Az 1943-ban és 1944-ben játszódó Jób lázadása főszereplői, Jób és Róza idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket is elvesztették. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Az együtt töltött egy év során különös és mély szeretet születik az idős házaspár és a hétéves vadóc kisfiú, Lackó között.

Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, és nem érti, hogy Jób miért tagadja meg.

A Jób lázadása a Pannónia Entertainment forgalmazásában tér vissza a nagyvászonra január 27-től országszerte. A filmet Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Székesfehérváron, Szentendrén, Szombathelyen, Makón, Mosonmagyaróváron és Vácon is vetítik. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban a január 27-i ünnepi vetítést közönségtalálkozó követi, amelyen Kabay Barna társrendező-producerrel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Fehér Gábor főszereplővel Molnár Antal történész beszélget a filmről.

A 96 perces magyar filmdrámában Zenthe Ferenc és Temessy Hédi játszik főszerepet. A katartikus hatású filmdrámát a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra is jelölték.